- Sejthető volt, hogy május 31-ig elküldik azokat a kormánytisztviselőket, akiknek valami miatt fel akarnak mondani. Csak közben felmerül az a morális kérdés, hogy miért nem tették meg eddig, és miért kezdték meg az elbocsátásokat az után, hogy az Alkotmánybíróság a köztisztviselők és a közalkalmazottak esetében áprilisban azonnali hatállyal megszüntette az indoklás nélküli felmondások lehetőségét, és tudható volt, hogy a kormánytisztviselők esetében is így lesz – mondta Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke. Szerinte egy így elküldött tisztviselőnek komoly esélye lehet egy munkaügyi perben, hiszen tulajdonképpen alkotmányellenes az, amit vele tesznek.

Hozzátette, tavaly júliusban, amikor a köztisztviselők napján az MKKSZ először találkozott Navracsics Tiborral, a közigazgatási miniszter azt ígérte, egyetlen kormánytisztviselőt sem bocsátanak el politikai okból. Hozzátette, ezt eddig nagyjából tartották is, hiszen „mindössze” 2000 embert rúgtak ki közülük.

- Kértük a kormányt, hogy május 31-ig tartózkodjon az államigazgatás az indoklás nélküli elbocsátásoktól. Nem ezt tették – mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. Szerinte ez az  elbocsátókat minősíti. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte az ilyen ügyek miért nem kaphatnak nagyobb nyilvánosságot, azt válaszolta, hogy a kirúgottak félnek attól, hogy később „utánuk nyúlnak” és nem tudnak többé elhelyezkedni a szakmájukban. Hozzátette, a szakszervezetek biztosítani tudják a megfelelő jogi képviseletet, de ahhoz, hogy a bíróságig eljuthasson az ügy, az érintettnek mindenképp vállalnia kell az arcát.

Ellenben a 98 százalékos különadó már egy olyan kérdés, amely ügyében a szakszervezetek is felléphetnek. - A SZEF erről csak azt követően alakítja ki az álláspontját, hogy megjelent a jogszabály – mondta Varga László. A szervezet azonban eddig kétszer is Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, ami talán előrevetíti a döntését. Már az Alkotmánybírósághoz fordult azonban a Pedagógusok Szakszervezete, és úgy tudjuk mások is ugyanezt fontolgatják.

Annak ellenére, hogy szaporodnak az elbocsátások, az álláspiacon még nem jelentek meg a kirúgott közszolgák. Igazából ha ezt tennék, sem lenne tömegesen esélyük a gyors elhelyezkedésre. Azt mondják, most döntésképes, kezdeményező, kreatív, a feladatokat delegálni tudó emberekre van szükségük a cégeknek, és épp ezek azok a tulajdonságok, amit egy hosszú közszolgálat kiöl az emberből.

Magyarul, amikor ismét növekedni kezd a gazdaság, a vállalkozások a versenyszférából elbocsátottak között fognak válogatni. Akik jobb eséllyel indulnak az álláskeresésben, azok a nyelveket beszélő fiatalok, illetve a speciális szaktudással rendelkezők.

Igazság szerint az államigazgatásból kilépők többsége a kapcsolatai révén próbál új munkát keresni, mondjuk a non-profit szervezeteknél, ha ez nem megy, akkor elhelyezkedik a családja vállalkozásnál, vagy saját céget alapít, és megpróbál tanácsokat adni.

Üresen maradt íróasztal – már megkezdődtek az elbocsátások a közszférában