A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kétéves lejáratú fedezett hitellel, új, univerzális jelzáloglevél vásárlási program indításával és a fedezeti kör bővítésével kész ellensúlyozni a bankok hitelezési képességének elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését – derült ki az MNB mai közleményéből.

A bankszektor visszafogott hitelnyújtási aktivitása mögött kisebb részben a hitelezési képesség korlátossága, nagyobb részben a hitelezési hajlandóság visszafogottsága áll. A jegybanknak a hitelezési hajlandóság növelésére nincsenek eszközei. Az MNB ugyanakkor kész arra, hogy a hitelezési képesség elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését egy hosszú lejáratú fedezett hitellel és új jelzáloglevél-program indításával ellensúlyozza. 

A bankok hitelezési képessége a 2008 végi megrázkódtatások után ugyan gyorsan helyreállt, azonban a tavalyi év végétől ismét gyengülni kezdett, egyrészt a devizalikviditási feszültségek növekedése, másrészt a végtörlesztés és a portfolióminőség romlása következtében mérséklődő tőkepuffer miatt. Az MNB ebben a helyzetben a banki likviditástöbblet növelésével, hosszabb lejáratú források biztosításával tud védőhálót biztosítani. Így a hitelezési hajlandóság növekedése esetén a jegybank hozzájárulhat ahhoz, hogy a banki hitelezési képesség kevésbé legyen akadálya a hitelnyújtási aktivitás erősödésének – olvasható a közleményben.

A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bővülését. Az eszköz illeszkedik a hitelezési képesség gyengülését ellensúlyozó nemzetközi gyakorlatba, és lehetővé teszi, hogy a bankok lejárati prémium nélkül juthassanak a piacon korlátosan elérhető futamidejű finanszírozáshoz. A hosszú lejáratú hitel biztosításával elérhető lejárati-összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési aktivitás csökkenését.

A lakossági hitelnyújtás élénkítéséhez a jegybank egy univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával próbál hozzájárulni. A lejárati-összhang növelésében kulcsszerepet tölt be a jelzáloglevél. A jegybank álláspontja, hogy Magyarországon az univerzális jelzáloglevél-kibocsátói struktúra hozzájárulhat egy hatékonyabb jelzáloglevél-piac kialakulásához. A modellváltásból fakadó előnyök azonban csak megfelelő kibocsátási potenciál és hajlandóság megléte esetén érhetők el. Ezért a 2010. évi jegybanki program tapasztalatai alapján az MNB a forint jelzáloghitelezéshez kapcsolódó banki forrásbevonást akkor tudja elsődleges piaci vásárlásokkal hatékonyan támogatni, amennyiben a kormánnyal egyetértésben kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatot az Országgyűlés jóváhagyja.

A fentiek mellett az MNB a fedezeti kör szélesítésével a bankok likviditási pufferének bővítésén keresztül tovább csökkentheti a vállalati és lakossági hitelnyújtást esetlegesen fékező likviditási korlátokat. A jelzáloglevél-kibocsátási jog kiszélesítése ezen a téren is számottevő támogatást jelenthet, az elfogadható fedezetnek minősülő jelzáloglevelek állományának növekedése eredményeképpen. A banki, vállalati kötvények minimális elfogadható minősítési korlátját a jelenlegi „BBB-” szintről az állam ennél alacsonyabb minősítéséhez kapcsolása további könnyítést eredményez.

A változtatások közül a kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetésére és a fedezeti kör bővítésére 2012 márciusában kerül sor, míg a jelzáloglevél-vásárlási program elindítására a szükséges jogszabály elfogadását követő egy hónapon belül.

Az MNB elnöke szerint a bejelentett kétéves fedezet melletti hitelprogram igazi védőhálót jelent a hazai hitelintézetek számára, véleménye szerint a bankok a jövőben nagyobb biztonságban érezhetik magukat a források tekintetében, de emlékeztetett arra is: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Ezt Simor András az MNB kétéves fedezett hitelprogramja kapcsán a Portfolio.hu-nak adott interjújában mondta, kiemelve: "a jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához".

Simor András utalt arra, hogy a jegybank folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelezési folyamatokat. Ennek kapcsán az MNB Stabilitási jelentései azt állapították meg, hogy 2010-11-ben a hitelezésben a hajlandóság jelentett korlátot, ez volt a domináns a hitelezés visszafogásában. Az elnök utalt arra, hogy a hitelezési hajlandóságot tekintve a korlátokat a jegybank nem tudja lebontani: ezek a gazdasági környezet bizonytalanságával és az ehhez kapcsolódó alacsony kockázatvállalási hajlandósággal magyarázhatók.

Elmondta: a hitelezési képességbeli korlátok is két részre bonthatók, a tőkekorlátokra (egyre kevesebb a hitelezésre fordítható tőke) - ami a bankadóra, a végtörlesztésre, illetve a portfólióromlásra vezethető vissza -, valamint likviditáshoz, illetve a forrásellátottsághoz kapcsolódó korlátokra; ezen belül is fontos szerepet játszik a források és eszközök lejárati összhangja.

A forrásellátottság is két részből áll, a deviza- és forintforrásokból. A devizaforrások 2008-2009-ben "szűkültek be" először, ennek oldására a jegybanknak csak korlátozott eszközei vannak, de ezeket 2009 márciusa óta folyamatosan és sikeresen használja. 2009-2010 folyamán enyhült a devizalikviditás-szűke, ami összefügg azzal, hogy a vállalati és háztartási devizahitelek állományát elkezdték leépíteni. A devizalikviditás azonban 2011 folyamán újra beszűkült, a forintárfolyam ingadozása és az országkockázati felár növekedése ugyanakkor egyre nagyobb forintlikviditási pufferek felépítésére készteti a bankokat. A likviditási kockázatok kezeléséhez több forintforrásra van szükségük - mutatott rá az elnök.

Simor András elmondta: a jegybank 2010 novemberében publikált Stabilitási jelentésében már foglalkoztak azzal, hogy a jelzáloglevél-kibocsátási jogot lehet-e, érdemes-e bővíteni. Arra jutottak, hogy megfelelő kibocsátási hajlandóság esetén számottevő kockázat- és költségcsökkenés érhető el az univerzális modellel, mert az csökkenti a lejárati eltérést, biztosabb finanszírozást nyújt a bankoknak, adott esetben mérsékli a jelzáloghitelezés költségeit.

Ez csak úgy valósítható meg, ha nem kell köztes intézményeket beépíteni a folyamatba, így van arra esély, hogy a hitelfelvevő olcsóbban jusson a pénzhez, és versenyhelyzet alakuljon ki a forint jelzáloghitelezésben Magyarországon - fűzte hozzá. Az MNB egyik tavalyi elemzése alapján ez a lépés 50-80 bázispontos kamatcsökkentési lehetőséget jelenthet a lakossági jelzáloghitelezésben.

Simor András arról is szólt, hogy a lakossági jelzáloghitelek felfutása még várat magára, de az ezt támogató jelzáloglevél-piac fejlesztését időben el kell kezdeni. Az építkezést a jelenlegi jelzáloglevél-kibocsátási modell reformjával tanácsos elkezdeni. "A mi jelzáloglevél-vásárlási programunk ezt az építkezést tudja folytatni" - fűzte hozzá.

Az elnök a jegybank másik új eszközéről, a kétéves, fedezet melletti hitelnyújtásról kifejtette: a 2 éves futamidő segíti az egészségesebb forrásszerkezet kialakítását. Hozzátette: míg a 6 hónapos eszköz egy aukciós forma, ahol az ár függvényében bizonyos mennyiséget allokál az MNB, addig az új eszköz esetében azt mondják a bankoknak, hogy a jegybanki alapkamaton, változó kamatozás mellett két éven át biztosak lehetnek abban, hogy a forrás ott lesz náluk.

Helyes irányba tett jó lépésnek nevezte az MNB közleményét Surányi György egyetemi tanár, a CIB Bank elnöke, aki több mint három éve javasol ugyan technikailag némileg eltérő, de hasonló megoldásokat a hitelezés és ekként a gazdaság élénkítésére, s aki – mint lapunknak szerdán elmondta -, úgy érzi, ezért sok méltatatlan kritika érte. De az élet őt látszik igazolni. Úgy véli, jobb későn, mint soha, bár jobb lett volna, ha az MNB előbb lép. Ám a válság kirobbanása előtt az MNB nem tekintette elsőrendű feladatának a hitelállomány fenntarthatatlanul gyors növekedésének a fékezését,  s ezzel együtt a külső egyensúlyhiány fenntarthatatlanságának mérséklését, a válság kirobbanása óta is tétlenül nézte ez idáig a hitelállomány folyamatos csökkenését is.

Surányi György hozzátette: talán lehetett volna a jegybank még agresszívabb is, hosszabb lejáratra is kínálhatná a hitelt, nemcsak két évre, de így is segíthet annak a problémának a feloldásában, hogy a magyar bankrendszerben elégtelen mennyiségű hosszú lejáratú forintforrás van, így  hosszú lejáratú beruházási hitelt csak nagyon korlátozott mértékben tudnak nyújtani a pénzintézetek. Az új jegybanki eszköz működőképességét azonban megkérdőjelezi az, ha az MNB az igénybevételt a hitelállomány szintjen tartásához köti. Annál is inkább, mert a devizahitelek a gazdaságpolitika szándékával összhangban csökkennek. Az MNB akciójának eredményességét növelné,  ha a hitelért cserébe kért fedezeti eszközök körét a lehető legtágabban határoznák meg. Vagyis az MNB kezdeményezésének akkor van értelme, ha az új eszközzel addicionális hosszú lejáratú beruházási célú forrást teremt, elérhető áron.

A banki források szerkezete és a folyó fizetési mérleg többlete ugyanakkor azt mutatja, hogy van elegendő belső pénzügyi megtakarítás, de a tőkepiac a bizalom hiányában képtelen a rövid forrásokat hosszú lejáratúra alakítani.  Surányi György szerint a jegybank ugyan nem oldhatja meg  a hitel árazásának problémáját, de végiggondolandónak ítéli, hogy az irányadó jegybanki kamat csökkentése nélkül hogyan lehetne lejjebb vinni a gazdaság szereplői számára a beruházásihitel-kamatokat, akár a költségvetés  közreműködésével. A pozitív reálkamat jelenleg hat-hét százalék, amely mellett nem lehet széles körben beruházásokat finanszírozni egy stagnáló gazdaságban. Surányi György úgy fogalmazott, hogy az MNB akciója élénkítheti a beruházásokat, növelheti a belső keresletet, s bár ronthatja a folyó fizetési mérleget, de annak tetemes többlete miatt ez egyelőre nem veszélyezteti a külső egyensúlyt.

Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevő rendszerének megváltoztatása jelenleg nem időszerű." Gyuris Dániel, aki egyúttal a Magyar Jelzálogbank Egyesület elnökségi tagja is, azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy a lakossági hitelnyújtás élénkítéséhez az MNB egy univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával próbál hozzájárulni.

Gyuris Dániel kiemelte: a 2010 novemberében publikált stabilitási jelentésében az MNB úgy foglalt állást, hogy a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevő rendszerének megváltoztatása jelenleg nem időszerű." Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra: a jegybank akkor -  2010 novemberében - ennek fő indokaként azt nevesítette, hogy a hitelkereslet és a hitelezési aktivitás csökkenő tendenciái alacsony jelzáloglevél kibocsátási volument vetítettek előre. "A tények az akkori előrejelzéseknél is alacsonyabb szintű aktivitást mutatnak, így az akkor levont következtetés most is helytálló" - emelte ki Gyuris Dániel.

Az MNB a jegybanki honlapon szerdán közzétette: a jegybank álláspontja, hogy Magyarországon az univerzális jelzáloglevél-kibocsátói struktúra hozzájárulhat egy hatékonyabb jelzáloglevél-piac kialakulásához. A modellváltásból fakadó előnyök azonban csak megfelelő kibocsátási potenciál és hajlandóság megléte esetén érhetők el. Ezért a 2010. évi jegybanki program tapasztalatai alapján az MNB a forint jelzáloghitelezéshez kapcsolódó banki forrásbevonást akkor tudja elsődleges piaci vásárlásokkal hatékonyan támogatni, amennyiben a kormánnyal egyetértésben kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatot az Országgyűlés jóváhagyja - olvasható az MNB szerdán kiadott közleményében. Gyuris Dániel hangsúlyozta: a jelzáloglevél-kibocsátásról szóló szakmai egyeztetésekben a Magyar Jelzálogbank Egyesület készséggel részt vesz, nyitott a szakmai vitákra.