galéria megtekintése

Orbánék eldöntötték: magyar ember magyar boltban vásárol?

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 04. számában
jelent meg.


Batka Zoltán
Népszabadság

Jogi eszközökkel indít offenzívát a kormány a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok kiszorítására. Az utóbbi öt év multiellenes ötleteit egybegyúrják, s itteni befektetései feladására késztethetnek több nagy áruházláncot.

Új lendületet kapott a kormánypárt multinacionális áruházláncok elleni kiszorító akciója, amivel elérhető közelségbe kerülhet Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangoztatott elképzelése a „magyar hipermarketről”. A parlamentnek benyújtott, illetve a napokban kiszivárogtatott javaslatcsomag elemei külön-külön is súlyos érvágást jelenthetnek a nagyobb kereskedelmi vállalatoknak, ám koncentrálva már arra késztetheti egyik-másik külföldi áruházlánc tulajdonosait, fontolják meg, érdemes-e maradniuk a számukra évek óta súlyos veszteséget hozó magyar piacon. A kilátásba helyezett lépések viszont szembemennek az uniós joggal, így valószínűleg újabb kötelezettségszegési eljárások indulhatnak miattuk.

Az egyik csapás az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése. Ez számításaink szerint csak elenyésző mértékben érintené a hazai láncok, a CBA, a Coop és a Reál üzleteit, viszont több mint 30 milliárdot vasalnának be vele a hét legnagyobb, külföldi hátterű lánctól. A piac nagyjaira sokként hatott a hír, hogy a kormány más néven bár, de visszahozná a különadót a kiskereskedelem cégeire.

A kormány megágyazhat egy nagy magyar kereskedelmi láncnak – felolvasztott javaslatok
A kormány megágyazhat egy nagy magyar kereskedelmi láncnak – felolvasztott javaslatok
Teknős Miklós / Népszabadság

 

Ráadásul az elvonás mértéke nőtt 2010-hez képest. A nettó forgalom alapján kivetett adótétel még az épphogy nyereséges cégeket is veszteségbe dönti, „megágyazva” ezzel egy másik csapásnak, amelynek értelmében a két egymást követő üzleti évben mínusszal záró kiskereskedelmi vállalkozásoknak kötelezően, jogutód nélkül meg kellene szűnniük. Igaz, a törvényjavaslat-tervezet kifejezetten az 50 milliárd forint feletti éves forgalmat lebonyolító nagy cégekre vonatkozik.

És akkor a harmadik csapás: piaci információink szerint a nagy áruházláncok a dohány után pár hónapon belül részben a szeszes italok árusítási jogát is elbukják. Kormányzati elképzelések szerint a 2500 négyzetméter feletti üzletekből kitilthatják a tömény italokat, de a bor és a sör maradhat. Ezzel a nagy láncok hozzávetőlegesen 60-70 milliárdos piacot buknak el, ami töredéke ugyan a cigarettaforgalomnak, de a dohányhoz képest érzékenyebb is lehet a veszteség, mivel az alkoholon jóval nagyobb, közel tízszeres a kereskedők haszna.

A három fő csapás mellé kisebb, kifejezetten testre szabott ütésekkel is hergelik a befektetőket. Így a „lex Tesco” értelmében eleve erőfölényben lévőnek kell majd tekinteni a tíz százaléknál nagyobb piaci részesedéssel rendelkező kiskereskedelmi cégeket – e kitételnek ma Magyarországon csak a brit csoport felel meg. Az új szabályozásnak köszönhetően a beszállítók már jóval nagyobb eséllyel tudják a versenyhivatalnál bepanaszolni a velük esetleg keményebben fellépő hipermarketet.

Jórészt a Tesco, kisebb mértékben az Auchan orra alá törnek borsot azzal is, hogy betiltanák az általuk finanszírozott, vevővonzó bevásárlóbuszokat. A „Lex Spar”-ral a világörökségi helyszíneken lévő „nagyméretű szupermarketeket” záratnák be. A Batthyány téri csarnokban működő Spar így lehúzhatja a rolót, vagy átadhatja a helyét kisebb szereplőnek.

Teknős Miklós / Népszabadság

A pártszövetség kisebbik tagja is leporolta a 2008-ban és 2011-ben egyaránt elvetett elképzelését a nagy áruházláncok kötelező vasárnapi zárva tartásáról. Igaz, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap bejelentette: nem támogatja az ötletet. A KDNP javaslatát illetően a kereskedelmi szakma megosztott: akad olyan multi, amely boldogan bezárna, s olyan hazai lánc is, amely kivételezett helyzetbe kerülne a javaslattal.

Az előzetes értesítés nélkül a kereskedőkre zúdított és január közepétől bevezetni óhajtott változások mindenesetre tovább erősítik a bizonytalanságot. Már a kiskereskedelmet hat éven át sújtó recesszió idején is több nagy láncról járta az a hír, hogy elhagyhatja a magyar piacot. Legutóbb a Tesco anyavállalatáról röppent fel, hogy kivonulhat a régióból, igaz, a cég azóta ezt cáfolta.

Ugyanakkor az utóbbi években megélénkült Orbán Viktor környezetének érdeklődése a kiskereskedelem lehetőségei iránt. Úgy tudjuk, képviselőik több lánc környékén megjelentek befektetési szándékkal. A legismertebb ilyen akció során a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc környezetéhez sorolható személyek szerezték meg az Auchan összes trafikját. Igaz, a májustól hatályos jogszabályváltozások után ők is távozni voltak kénytelenek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.