Újabb levél létezéséről számol be az Index: ezt Brüsszelben adták fel, s ebben az uniós szakértők foglalták össze aggályaikat a magyar gazdaság állapotáról és jövőjével kapcsolatban.

Megállapították, hogy a magyar gazdaság állapota rosszabb, mint arra az Európai Bizottság számított, a magyar kormány túl optimista, és nem ismerte fel, milyen komoly költségvetési lépésekre van szükség. Ha ebbe az irányba megyünk tovább, 2020-ra az államadósság elérheti a GDP 100 százalékát.

A júliusi hiteltárgyalások összefoglalójaként értelmezhető levélben egyetlen szó sincs a nyugdíjak csökkentéséről, sem az ingatlanadóról vagy szja-emelésről, sőt, az uniós szakértők az alacsony jövedelműek adójának csökkentését szorgalmazzák. Az Orbán Viktor által a sárvári frakcióülésen ismertetett hitelfeltételek egy része tehát nemcsak az IMF-levélből, de az EU-levélből is hiányzik.

Az uniós szakértők a hiteltárgyalások után számos pontban foglalták össze aggályaikat. Eszerint a magyar előrejelzés a GDP idei és 2013-as növekedésére nagyon optimista (0,1 és 1,6 százalék). Az export egyelőre támogatja a magyar növekedést, de valószínű, hogy csökkenni fog, a külföldi tőke beáramlása történelmi mélyponton van, a belső fogyasztás leállt, magas kamatozásúak az adósságok, és elveszett a befektetői bizalom.

Szerintük a konvergenciaprogram végrehajtásához további lépések kellenek. A kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazították.

Megállapítják, hogy a piacok bizalma Magyarországgal szemben az utóbbi időben erősödött, aminek az oka, hogy egyre többen várták az IMF/EU-hiteltárgyalások sikeres lezárását. A pénzügyi szektor helyzete erősnek tűnik, de a gazdasági visszaesés és a különadók miatt stabilizálni kellene.

A fiskális kormányzás szempontjából fontos lenne – ahogy a Bizottság korábban ajánlotta –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát a kormány állítsa vissza, beleértve ebbe az erős vétójogot is. Az Alkotmánybíróság jogát a költségvetési kérdések vizsgálatára „igen üdvös” lenne visszaállítani.

Sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kell, az egykulcsos adó a szegényebbek terheit jelentősen megnövelte, ezért az adókulcsukat csökkenteni kellene. A tb-járulék csökkentése és jövedelemhez kötése, bizonyos szektorokban az egyszerűsített üzleti adózás bevezetése sokat segítene. A szektorális adókat felül kellene vizsgálni, az MNB-re kivetett tranzakciós adót el kell törölni.

Növelni kell a nők foglalkoztatottságát, emellett a munkanélküliség csökkentésére, a korai iskolaelhagyók további oktatására lenne szükség.

Az állam szerepét, a befektetői aktivitás adminisztratív és intézményi korlátait csökkenteni kellene. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében az állami vasút és buszos tömegközlekedés radikális reformjára lenne szükség.

A magyar gazdaság állapota rosszabb, mint amire még a tavaszi előrejelzésben számított az EU, az azóta megismert GDP-adatok alapján az idén 1 százalékos visszaesés várható. Ennek részben a külső környezet és az emiatt lassuló export az oka, de a Bizottság úgy véli, a fő ok a hazai fogyasztás hanyatlása. Ennek kiváltó oka pedig a hitelezés pangása és a magas bizonytalanság. A Bizottság tavasszal még csak 0,3 százalékos visszaesést várt, a jövő évi 1 százalékos növekedési prognózison viszont egyelőre nem változtattak.

A levél megismétli az IMF-EU delegációja által is ismertetett aggodalmakat, miszerint az idei hiány 0,25 százalékponttal lehet a tervezett felett, a 2013-as deficit viszont 4 százalék fölé kúszhat (szemben a kormány 2,2 százalékos vállalásával). A Bizottság megállapítja, hogy a kormány a kieső bevételeket részben az adóbeszedés hatékonyságának javításával akarja kompenzálni, ám azt is jelzik, hogy ez olyan bizonytalan tényező, amit nem tudnak figyelembe venni.

A Bizottság szerint komoly fiskális lépésekre van szükség ahhoz, hogy fenntartható pályára kerüljön az ország. A növekedési és a költségvetési prognózisokból a jelenlegi kamatszintekkel számolva együttesen az jön ki, hogy növekedni fog az államadósság, ami a jelenlegi 80 százalék körüli szintről 2020-ra a GDP 100 százalékát is elérheti.

Az eddigi tárgyalásokon a kormány, bár jelezte elkötelezettségét a költségvetési konszolidációra, nem ismerte fel, hogy milyen komoly lépésekre van szükség a jelenlegi helyzetben. Bár több megbeszélésen téma volt a lehetséges költségvetési megtakarítások köre, eredményt nem sikerült elérni – Brüsszel szerint a többek között a gyermekek után járó támogatások célzottabb felhasználásával, az szja-rendszer progresszivitásának megtartásával és az állami vállalatok áttekintésével is lehetne spórolni.

A különadók mindegyikét felül kellene vizsgálni, mondja Brüsszel, azok ugyanis problémásak és kötelezettségszegési eljárásokat vonhatnak, vonnak maguk után. A közelmúltban bevezetett adók (csekkadó, telekomadó, energiaadó, biztosítási adó) a bizottsági szakértők szerint többek között fenntarthatósági és a közösségi joggal való illeszkedéssel kapcsolatos aggályokat is felvetnek. „Általában megállapítható, hogy az ad hoc kivetett, szektorokat célzó adók gazdasági hatása nem a legjobb szokott lenni, mindazonáltal a fiskális kényszerekre is tekintettel kell lenni” – olvasható a levélben.