Továbbra is érzékelhető az állami-önkormányzati szektor elégedetlensége az enegetikai felújítások eredményessége kapcsán. A probléma a tőzsdén jegyzett E-Star jelentései kapcsán került felszínre: a cég – piaci társaihoz hasonlóan –olyan felújítási programokat vállalt helyhatóságoknál, melyek bevétele elvileg a megtakarításokból származott volna. Ám mára egyes önkormányzatok úgy vélik, a papíron jól kinéző fejlesztés inkább többletköltségeket jelent a számukra. Az E-Star – illete kisebb mértékben piaci versenytársai is – pedig egyszerűen azt tapasztalják, hogy állami ügyfeleik megtagadják a szerződés szerint díjak kifizetését.

Az ilyen cégeket összefogó ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter a probléma gyökerét az önkormányzatok szakemberhiányában látja. Általános tapasztalatuk, hogy még a nagyobb, 15-20 ezer fős települések sincsenek mindig felkészülve az energetikai döntések meghozatalára – mondja Makra József elnök.

Az alapvetően laikus döntéshozók sok esetben még a szakemberek által, számokkal alátámasztott fejlesztési lehetőségek közül is nehezen választanak. Az utóbbi időben az energetikai vállalkozások kapcsán is kialakult némi bizalmatlanság, ami további döntési bizonytalanságokat okoz – fogalmaz Makra József.

Ugyanakkor a települési kiadások jó részét továbbra is az energetikai kiadások teszik ki. Emellett a különböző ellátási megoldások a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszhatnak – vélik.

Mégis gyakran előfordul, hogy a különféle ajánlatok közül a pártatlan szakmai kontroll hiányában olyan fejlesztésekbe vágnak bele a települések, amelyek megtérülése még egy esetleges pályázati támogatás mellett is kétséges.

Az önkormányzatok jelenlegi anyagi helyzetében a klaszter kistérségi, járási energetikusok alkalmazását javasolja. A díjazást és a költségeket idővel akár a fejlesztések költségmegtakarításaiból is fedezhetnék. Később a rendszer akár lakossági tanácsadás alapjául is szolgálhatna – jegyzik meg.