Az idei első negyedévben a bankok tovább szigorítottak a lakossági és vállalati hitelek feltételein, főleg az ár jellegűeken, így emelkedtek a díjak, kamatok, kockázati prémiumok. A szigorító bankok aránya azonban már csökkent az előző negyedévhez képest – derül ki ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési felméréséből. A várakozások szerint az év második felében a háztartások már némi enyhítésre számíthatnak, míg a céges hitelezés esetében épp ellenkezőleg, a bankok még óvatosabbak lesznek.

Ami a háztartási szektort illeti: a lakáshitelek esetében a január-márciusi időszakban már csak a bankok – a piaci részesedés alapján számolt – kilenc százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 18 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken. A jelzáloghiteleknél ez elsősorban a kockázati prémiumok emelését jelentette (ez azt jelenti, hogy az átlagosnál rosszabbnak, kockázatosabbnak megítélt ügyfél mennyivel kap drágábban hitelt), míg a fedezetlen fogyasztási hiteleknél az alacsonyabb maximális futamidőben és jövedelemarányos törlesztőrészletben, valamint szigorúbb megkövetelt hitelképességben jelentkezett.

A bankok várakozásai alapján az év második felében már valamelyest enyhülhet a szigor a lakossági hitelezésben, a lakáscélú hiteleknél a bankok 11 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 17 százaléka tervez könnyítéseket. Csökkenhetnek a kamatfelárak, nőhet a jövedelemarányos törlesztőrészlet, illetve enyhítés várható a megkövetelt hitelképességi szintben és a hitel-fedezet arányában. Ez azonban csak a devizaalapú lakáshitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének tavaly őszi elindulásával együtt szigorodó feltételekhez képest jelent enyhülést (mint emlékezetes: a lakáshitelek kamata például 2-3 százalékpontot ugrott akkor szinte egyik napról a másikra), vagyis az utóbbi években kialakult, mostanra már sztenderdnek tekinthető szigorhoz térnek vissza a bankok.

A gépjármű-finanszírozás terén a tendencia elvált a lakás- és a fogyasztási hitelezésétől. Az előző negyedévben nem szigorítottak a bankok, ugyanakkor a következő félévben a válaszadó hitelintézetek és lízingcégek 12 százaléka szigorítást tervez, elsősorban a jövedelemarányos törlesztőrészletet és a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten változtatnának a pénzintézetek.

Persze a válság nem csak a bankok hitelezési hajlandóságára volt hatással, hanem a keresletre is. A tavalyi év utolsó hónapjaiban ugyan a végtörlesztés ebben fordulatot hozott, de ez csak átmeneti volt: az idei első negyedévben már a bankok fele a lakáscélú hitelek iránti kereslet csökkenéséről számolt be, míg a fogyasztási hitelek esetében (amely iránt egyébként sem futott fel a kereslet) 20 százalék jelzett további visszaesést. Utóbbi esetében a következő fél év sem hoz változást, a bankok harmada további keresletcsökkenésre számít a fogyasztási hiteleknél, ugyanakkor a lakáscélú kölcsönöknél a bankok többsége már fordulópontra számít. A bankok várakozása szerint az állami kamattámogatási program beindulása élénkülést hozhat a lakáshitelezésben – igaz, van is mihez képest bővülni, mivel az elmúlt négy évben – a végtörlesztés említett hatását leszámítva – folyamatosan csökkent a kereslet a lakáshitelek iránt.

Ám míg a lakossági hitelezésben sem a kereslet, sem a kínálat csökkenése nem jelentett különösebb problémát, az MNB szakértői szerint ez tekinthető a válság előtti óriási hitelugrás egyfajta természetes korrekciójának is, addig a vállalati hitelezés drasztikus visszaesése már közel sem tekinthető egészséges mértékűnek. A bankok válaszai alapján pedig – szemben a lakossági hitelezéssel – ezen a területen továbbra sem várható fordulat.

A vállalati szegmensben az idei első negyedévben tovább szigorodtak a hitelezési feltételek. A bankok tíz százaléka egyaránt szigorította a nagy- és középvállalatok, valamint a kis- és mikrovállalkozások hitelezési feltételeit. Ugyanakkor a szigorító bankok aránya lényegesen elmaradt az előző negyedévtől, illetve a hitelintézetek az előző felmérésben megfogalmazott várakozásaitól, amelyben a bankok 60 százaléka szigorítást jelzett előre 2012 elejére. A vártnál kisebb arányú szigorítás részben az Európai Központi Bank likviditásjavító programjának volt köszönhető, amely a magyarországi bankok forrásellátottságára is jó hatással volt.

Az idei első három hónapban a szigorítás amúgy elsősorban a forrásköltség feletti felár és a kockázati prémium emelkedésében jelentkezett, de történtek szigorítások a futamidőben, az adós szerződés szerinti kötelezettségvállalásában és a hitelképességi szintben is. Bár ezek a szigorítások nem voltak olyan mértékűek, mint azt a bankok előzetesen várták, ám a cégek már eddig is nehezen jutottak hitelhez, s ha ez tartósan így marad, akkor továbbra is fennáll a drasztikus hitelszűke kockázata, melyre egy hónapja publikált stabilitási jelentésében figyelmeztetett az MNB. Ennek lényege, hogy hitel híján beruházások maradhatnak el és egyébként jól prosperáló cégek is csődbe mehetnek, mert nem kapnak forrást napi működésük fenntartásához.

A hitelezési feltételek szigorításához továbbra is elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá, míg az előző felméréshez képest érdemben csökkent azon bankok száma, akik a gyengülő hitelezési képességet jelölték meg mint a szigorításhoz hozzájáruló tényezőt. A banki válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették.

A hitelezési felmérés alapján a bankok harmada keresletnövekedést észlelt a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt 2011 negyedik negyedévéhez képest, a következő félévben pedig 11 százalék további keresletélénkülést vár. Ezzel szemben a hosszú lejáratú, döntően beruházási hitelek iránt a bankok 31 százaléka keresletcsökkenést észlelt, amely lényegesen nagyobb arány, mint az előző negyedévben. Az előre tekintő válaszok alapján nem várható fordulat a beruházási hitelek iránti keresletben 2012 második felében.