Csak hosszas lobbizás árán ülhettek tárgyalóasztalhoz a kormányoldallal. A „Pax Fidesz” jeleként 2012-ben a Tesco akkori vezetője már a kormányzat prominenseivel pózolt az akkori, később ugyan a GVH által már kartellnek minősített dinnyeakció nyitórendezvényén. A mosolydiplomácia jegyében a Tesco a Századvégtől megrendelte a „Tesco magyar gazdaságban betöltött szerepét” méltató tanulmányt, igaz, azóta sem tudni, hogy mennyiért.
A Sparnál is igen komoly problémát okoztak a válságadók, a szektorból egyedül ennek a cégnek az akkori vezetője merte nyilvánosan „agyrémnek” nevezni a különadókat. Rossz nyelvek szerint az elkövetkező hetekben egymásnak adták a kilincset a különféle hatósági ellenőrök az áruházláncnál. Később a Spar is úgy dönthetett, hogy jobb a békesség. A Kantar Media adatai szerint a lánc tavaly listaáron 1,2, előtte, 2012-ben pedig 1,3 milliárd forint értékben rendelt reklámot a Simicska Lajos érdekkörébe sorolt Inter Media Group (IMG)-től.
|
A Tesco tanulmányt is rendelt a kormányközeli Századvégtől az áruházlánc hazai szerepéről
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Hasonlóan a Lidlhez, amely a kisebb boltjaival erősen kikezdte a hazai láncok – CBA, Coop, Reál – piacát. A 2010-ben meghozott plázastop-rendelkezésnek a legnagyobb vesztese a Lidl volt, legalábbis a cég több tucat beruházás jegelésére kényszerült. A német diszkont 2012-ben még csak 0,6 milliárdot költött reklámra listaáron. 2013-ban viszont a kormányközelinek tudott IMG-től rendelt reklámot, ekkortól 1,5 milliárdra ugrott a diszkontlánc reklámköltése – szintén listaáron.
Aztán egy jó ideig úgy tűnt, hogy az Auchanra neheztel a legjobban a Fidesz. Ennek a története állítólag az, hogy a régóta egy magyar hipermarket terveit dédelgető Orbán ösztökélésére akarta a CBA–Coop vegyes vállalat felvásárolni a Cora áruházláncot. A piacon nyílt titok volt, hogy ehhez magukénak tudták a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelígérvényét, ám végül az Auchan beelőzte a hazai láncokat.
Később enyhülhetett a haragszomrád, s a szakma kormányzati kegykeresésnek tudta be, hogy a 2013-as trafikmutyi során rejtélyes módon az összes Auchan áruházba Felcsútról találtak trafikost, így sorra az Orbán-bizalmas Mészáros Lőrinc vonzáskörébe sorolt felcsúti lakosok lettek az Auchan trafikosai. Igaz, ezen Mészárosék nem sokáig kereshettek, hiszen az utcai trafikosokat képviselő lobbi nyomására a nemzeti dohányboltokat kirakták a hipermarketekből. (Később az RTL Klub többször is arról számolt be, hogy az egyik Auchannál lévő trafik ennek ellenére sem zárt be, mondván, az üzlet más helyrajzi számon van, mint az áruház.)
Az iparági történetek szerint a felcsúti stadion megépültét is szorgalmasan támogatták a hipermarketláncok, hiszen nem fukarkodtak a társaságiadó-felajánlásaikkal. Hogy pontosan melyik cég mennyivel támogatta e nemes célt, nem tudni hivatalosan, az egyetlen ismert név a Penny Market lehet: a cég logója ma is ott virít a felcsúti fociakadémia támogatói között.
Néha belementek a játékba
A láncok kincstári optimizmusa, miszerint érdemes keresni a Fidesz és Orbán Viktor kegyeit a jó hazai pozíciók érdekében, annál is inkább fura, hiszen a miniszterelnök soha nem csinált titkot abból, hogy hogyan viszonyul a nagy áruházláncokhoz. 2010-ben a cégek vezérei tudomást sem vettek arról, ami a Fidesz terveiben többé-kevésbé nyíltan szerepelt, miszerint a kiskereskedelemben „szabályozások finom hálójával” kell a hazai vállalkozásokat helyzetbe hozni a nagy multinacionális áruházláncokkal szemben.
A finom szabályozási megoldásokról 2010 őszén kaptak ízelítőt a cégek, amikor a miniszterelnök egyik pillanatról a másikra vetett ki milliárdos nagyságrendű különadót az ágazat nagyjaira. Hab volt a tortán a plázastop intézménye. Akkoriban sokként érték a cégeket az intézkedések, az ősszel, az üzleti év vége felé visszamenőlegesen kivetett és az év végéig befizetendő adótétel miatt szinte az összes multi hazai vezérét a szőnyeg szélére állították a központokban, ahol finoman szólva szúrta a szemét a vezetésnek, hogy a magyar helytartók láthatóan csak a sajtóból értesültek az éves profitjukat lenullázó adótételről.
Nem csoda, hogy az elkövetkező években ezután a cégek zöme mindent elkövetett, hogy igazodjon a kormányzati politika pillanatnyi kívánalmaihoz, és kereste az együttműködést a kormánnyal. A Fidesz nagyjai pedig időnként bele-belementek a játékba, amivel fenntartották azt a látszatot ebben a céges körben, hogy a 2010-es adókivetés csak afféle „kilengés” volt. A láncok a válságadót betervezték a költségvetésükbe, bízván abban, hogy a későbbiekben már jóval tervezhetőbb lesz az Orbán-kormánnyal való közös munka.
Hiába fizették ki azonban a vásárlók a válságadókat, s hiába költöttek a láncok minden korábbinál többet a Fidesz-közeli cégeknél, úgy látszik: a kiszámítható üzleti környezet várat magára. A további harmincmilliárdot jelentő élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló szabályozás immár nyíltan kedvez a CBA, a Coop és a Reál láncnak. Érdekes módon a KDNP régi álmát, a vasárnapi zárva tartást is jószerével ezek a láncok támogatják, s az intézkedés terve miatt a többiek panaszkodnak. S miután az Auchan, a Lidl és az Aldi megismerte a kormány tervét, mely szerint két év veszteség elég ahhoz, hogy a harmadik évben ki se nyithassanak, újra felteszik maguknak a költői kérdést: megérte?
