A Mol mai közgyűlésén a magyar állam is megszavazta a 24,7 százalékos tulajdonában lévő olajcsoport 50 milliárd forintos - a tavalyit tízmilliárddal alulmúló - osztalékát. Ebből az állami költségvetésnek mintegy 12 milliárd forint haszna származhat. A megjelent Mol-részvényesek többsége ugyan megszavazta az igazgatóság tavalyi munkáját elismerő úgynevezett felmentvényt, de 22,7 százalék a nem-gombot nyomta meg, ami szinte megegyezik az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hányadával.

Noha a Mol vezetése sem a közgyűlésen, sem az azt követő tájékoztatón nem hozta szóba a horvát INA-ról az ottani kormánnyal folytatott vitákat - aminek büntetőjogi folyományaként Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató immár több mint másfél éve nem hagyja el Magyarország területét -, kérdésekre az elnök-vezérigazgató kifejtette: őt magát továbbra is fárasztja az idestova négyéves, általa továbbra is riasztónak ítélt eljárás. Ám a csoport már megszokta ezt a körülményt, és továbbra is képesek hatékony működésre. Személyes külföldi részvételét videokapcsolat segíti, szabadidejét pedig magyar tájak felfedezésével tölti, amit ezúton is ajánl mindenkinek.

Horvát leányvállalatuk kapcsán az ottani politikát erőteljesen ostorozva úgy vélte, a két fél között hosszú hónapok óta "rádiószünet" van, csupán a helyi sajtón keresztül kapnak néha üzeneteket, amiket aztán az ottani politikai körök a háttérben jelentéktelennek neveznek és belpolitikai okokkal magyaráznak. Kölcsönös perek formájában is megy a "játék", amit a választásokkal is összefüggésbe hozott. Az INA-t illető fő vitapontot továbbra is abban jelölte meg, hogy míg a Mol az általa irányított társaság jövőjéről, addig a cégben valamivel kevesebb részvényt birtokló horvát kabinet az INA vezetéséről egyeztetne. Hozzátette, a jelentős "hatékonysági tartalékokkal" terhelt INA ettől függetlenül továbbra is üzleti alapokon működik.

A Mol vezetése a világ 40 államában tevékenykedő társaságcsoport egészének jövőjét a nemzetközi számviteli elvek szerint csökkenő eredmények ellenére is bizakodóan látja. Noha a társaság a magyar számviteli szabályok szerint kiugró, 121 milliárdos nyereséget ért el a 2013-as 78 milliárdos veszteség után, a menedzsment a tőzsdei vállalatok fő mérőszámának számító EBITDA-eredményre figyel. Annak ellenére, hogy kőolajfeldolgozás-kereskedelmi ágazatuk EBITDA-ját 2011 óta 500-550 millió dollárral javították, a társaság összesített - normál, "speciális tételek nélküli" és "megtisztított" - EBITDA-nyeresége azóta csökken és ez évre is kevesebbet irányoztak elő. Ugyanígy annak ellenére, hogy rendre a kitermelés növelésére tesznek ígéretet, az is visszaesést mutat.

Hernádi Zsolt a tájékoztatón a nyereségesést kérdésünkre a nyersolajár tavaly nyár óta tartó megfeleződésével indokolta, ám a 2012-2013-as visszacsúszás okaira nem tért ki. Simola József pénzügyi igazgató ellenben biztosította lapunkat afelől, hogy a mutatók emelése a cél. A finomítás-kereskedelmi üzletágban 2017-ig további 500 millió dolláros EBITDA-növelő hatékonyságjavítást irányoztak elő. A nemzetközi elvek szerinti végső eredmény a 2013-as 19 milliárd forintos veszteség után tavaly 51 milliárd forintos veszteséget mutatott.

Hernádi Zsolt tájékoztatóján kiállt az integráció, azaz a kitermelés, a finomítás, az üzemanyagkutak és a petrolkémia párhuzamos fejlesztése mellett. Meglátása szerint ugyanis ez védi ki leginkább a hullámzó piaci hatásokat. A nyersolajáresés miatt például most főleg a finomítás és nem a kitermelés hozza a pénzt.

A tavalyi év legnagyobb beruházásai közül kiemelték az északi-tengeri fúrótornyok és a csehországi kutak megvásárlását, az immár 100 százalékban Mol-tulajdonú TVK, illetve a szlovák Slovnaft gyárfejlesztését, illetve a pozsonyi finomító összekötését a teljes körű tengeri ellátást lehetővé tevő Adria-vezetékkel. Az idei fejlesztési keret 1,5-1,8 milliárd dollár, 60 százalékban a kitermelés, 40 százalékban a finomítás-kereskedelem terén.

A közgyűlésen - ahol az igazgatóságból mások mellett megjelent Csányi Sándor alelnök és Martonyi János volt külügyminiszter is - újraválasztották a testületbe Járai Zsigmondot, Parragh Lászlót és a Mol-résztulajdonos cseh CEZ-t vezető Martin Romant. A felügyelőbizottságban Töröcskei Istvánt az MNV-t vezető Szivek Norbert váltotta.

Az amúgy megszokott mederben csordogáló közgyűlés színfoltjaként a Német Női Jogászok Egyesülete nevében a Magyar Ügyvédnők Egyesülete képviselője megkérdezte a vezetéstől, miként biztosítanak előmeneteli lehetőséget a nők számára. Hernádi Zsolt ennek kapcsán úgy fogalmazott: ha a Molnál mint nemzetközi csoportnál létezik vezérelv, akkor az a teljes körű megkülönböztetés-mentesség, legyen az akár nemek, akár nemzetiség, akár bármi más szerint. A pozitív megkülönböztetés meglátása szerint kvótákhoz vezet, ami sérti a többiek munkához való jogát. Vagyis a molos posztok betöltésénél továbbra is kizárólag a rátermettség számít - szögezte le.