A Hernádi Zsolt ellen 2011-ben megfogalmazott horvát ügyészségi vádak szerint 2009-ben azért adta át a horvát állam az INA nevű energiacég irányítási jogát az akkor már legnagyobb, de még mindig kisebbségi részvénycsomagot birtokló Molnak, mert a Mol-vezér lefizette volna az akkori kormányfőt, Ivo Sanadert. Hernádi Zsolt, a Mol és Sanader is mindvégig mereven tagadták a vádakat.
Mivel azonban Hernádi Zsolt nem jelent meg a zágrábi idézéseken, 2013 végén a horvátok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene, és felkerült az Interpol vörös körözési listájára is. Igaz, a vádat a magyar ügyészség már másfél évvel azelőtt megalapozatlannak nyilvánította, és Hernádit csak a magyar szervek vezethették volna elő. Az is igaz, hogy az elnök-vezérigazgató közvetlen horvát idézést soha nem kapott. (A magyar bíróságon is indult per, de a testület lényegében illetéktelenségre hivatkozva jogerősen nem hozott érdemi döntést.)
A nemzetközi körözés miatt ugyanakkor Hernádi Zsolt sokáig nem hagyta el Magyarország területét. Ebbéli szokásain az se változtatott, hogy 2014 elejétől 2015 elejéig egy Interpol-felülvizsgálat miatt a körözési adatlap közzétételét felfüggesztették: ez év februárjában ugyanis visszakerült. Azóta viszont Hernádi ügyvédei a magyar ügyészségi döntésre hivatkozva titokban kieszközölték az osztrák és a német hatóságoknál, hogy ha az elnök-vezérigazgató arrafelé jár, ne érvényesítsék az elfogatóparancsot és a körözést. Így a nyár vége óta többször is látogatást tett Németországban. Igaz, mindez csak akkor pattant ki, amikor október közepén Bécsben tárgyalt az OMV vezérével.
Korábbi jogi vélemények szerint Hernádi Zsolt
csak akkor kerülhet le az Interpol-listáról, ha az azt elrendelő hatóság a megkeresést visszavonja.
Erre azonban eddig kevés esély mutatkozott: noha Hernádi Zsolt perének tárgyalása még csak most indulna, a még a migránskérdésre is kiható vitában a horvát hatóságok mindvégig nagyon határozottan követelték a Mol-vezér megjelenését - még annak ellenére is, hogy a bizonyítékok az intenzív horvát sajtókampány ellenére se voltak túl meggyőzőek.
Egyhetes hír, hogy Horvátország továbbra is felrója Németországnak és Ausztriának Hernádival szembeni engedékenységüket, és a maguk részéről változatlanul kiállnak a cégvezér körözése mellett. Az elnök-vezérigazgató Interpol-adatlapjának mostani eltűnése ugyanakkor többnek látszik a tavalyi felülvizsgálatnál: akkor ugyanis webcímén nem szerepelt a „kiléte ismeretlen” felirat.
Az Interpol-intézkedést nehéz nem összefüggésbe hozni azzal, hogy
a zágrábi bíróság döntése értelmében épp tegnap engedték ki a börtönből az állítólagosan megvesztegetett felet, Ivo Sanadert.
Rá ugyanis első fokon és jogerősen is börtönbüntetést szabtak ki, többek között a Hernádi-féle lefizetést is igaznak találva. Ám a horvát Alkotmánybíróság négy hónapja visszadobta az ügyet első fokra, többek között felróva Sanader érdemi védekezési jogainak sérelmét. Mivel a Hernádi ellen kiadott elfogatóparancs alapját többek között az Ivo Sanader ellen hozott elsőfokú zágrábi ítélet képezte, lapunknak szakértők megerősítették: nem kizárt, hogy ennek jogerős eltörlése megsemmisítette az ügyészségi körözés hivatkozási alapját.
 |
„Identity unknown”, vagyis „kiléte ismeretlen”
M. Schmidt János |
Mindez tehát Hernádi fontos győzelmeként könyvelhető el. Ha a farkasfogait politikai kurzusoktól függetlenül mindvégig villogtató horvát ügyészség Hernádi ügyében tényleg kénytelen lenne visszalépni, az mérföldkőnek számítana a Mol és a horvát kormány között az INA jövőjéről folytatott maratoni vitában is.
A mindenkori horvát kormány a második legnagyobb, de még mindig komoly tulajdonrésszel rendelkező INA-részvényesként (és persze a cégért, a munkavállalókért aggódó anyaországként) immár öt éve követel magának a Sanader-féle szerződésben rögzítettnél jóval több beleszólást az energiatársaság életébe. Ettől a Mol a nemzetközi cégirányítási szabályokra hivatkozva mereven elzárkózik: az elmérgesedő vita hevében többször is felmerült INA-tulajdonrészük eladása. Ezt a lehetőséget negyedrésznyi tulajdonosként az Orbán-kormány szintén megfontolni javasolta az olajcégnek.
Cáfolt, de azért magukat mindvégig tartó értékelések a Hernádi ellen indított büntetőeljárásra is e vita egyik ütőkártyájaként tekintettek. Ha a horvát hatóságok a büntetőügyben kénytelenek visszalépni, az ebben a vitában is javítja a Mol pozícióját, mivel a horvát kabinet követeléseinek mindeddig lényegében nem tett eleget.
Az ügy értékelésében nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a horvát nép a nemrég lezajlott parlamenti választásokon elküldte az eddig hatalmon lévő pártot.
Mol: no comment
A Mol megkeresésünkre a hírt nem kívánta kommentálni. A többi érintett visszajelzését még várjuk.
