Milliárdos pártbizniszek
Kamuztak a kamupártok és a többiek is a kampányköltéseikről a beszámolóikban – erre jutott a Transparency International Magyarország, amely az Átlátszó.hu és a K-Monitor csapatával közös számításai során, amikor a bevallott és a tényleges költések között legalább 7,1 milliárd forintos szakadékra bukkant.
A kamu-, avagy bizniszpártok rendkívül jól jártak, az államtól kapott négymilliárd forintos támogatásból 3,6 milliárddal valójában nem tudtak elszámolni – állapították meg a civilek. A parlamentbe jutott pártok mindeközben 3,5 milliárddal többet költöttek a megengedettnél. A kampányköltések törvényes határértéke 995 millió forint volt, amiből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból – emlékeztetnek a civil szervezetek, amelyek a valóságtól feltűnően eltérő bevallások miatt az Állami Számvevőszékhez fordultak a valós kampányköltségek kiderítését szorgalmazva.
A bőkezű állami támogatás a választásra közel 6 milliárd forintot jelentett, ennyit költöttek közpénzekből 18 pártlista támogatására. A helyzet még ellentmondásosabb, mint amilyennek első blikkre tűnik, ugyanis az összeg kétharmada, vagyis majdnem 4 milliárd forint a bizniszpártoknak jutott. Világraszóló kampányolás helyett azonban a kamupártok kampánya szinte láthatatlan maradt, mint azt a kepmutatas.hu mérése állítja: a bizniszpártok együttesen is csak 370 millió forintot költöttek a kampányukra.
A rendkívül szerény kampányolás azonban papíron egészen másként néz ki, ugyanis az összes párt igyekezett lefedezni kiadásait valamivel. A Haza Nem Eladó Mozgalom például léghajót vásárolt 28 millióért, Seres Mária Szövetségesei pedig a 356 millió forintos támogatást teljes egészében „anyagi jellegű ráfordításokra" költötték. Sok tízmillió forint értékben készültek reklám- és propaganda anyagok, és vannak még pártok, amelyek még mindig dolgoznak a beszámolójukon, várhatóan további csemegéket tartogatva az azokat majd átböngészők számára – jegyzik meg a kamuköltések nyomán szigorú, és tényleges vizsgálatot kezdeményező civilek.
Az érem másik oldalán a parlamenti pártok láthatók: náluk éppen ellentétes a helyzet, beszámolóik a tényleges kampánykiadásoknál jóval szerényebb kiadásokról szólnak.
A kepmutatas.hu oldalon közzétettek szerint a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a kampányra, a baloldali Kormányváltás szövetség közel 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió forintot. A Fidesz volt a túlköltés bajnoka, hiszen önmagában, azaz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetések nélkül is mintegy 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési összeget. A Fidesz által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.
A választási kampányköltéseket nem először vizsgáló civil szervezetek már meg sem lepődtek azon, hogy a nagypártok az elmúlt napokban leadott beszámolói is ellentmondanak a kepmutatas.hu megállapításainak. Saját bevallása szerint például a Fidesz-KDNP csak 883 millió forintot költött a kampányára (szerintünk ennek majdnem a négyszeresét), és persze szó sem esik a CÖF-ről és a kormányzati hirdetésekről. A Kormányváltás pártjai azt közölték, hogy 800 milliónál kevesebből kampányoltak, a kepmutatas.hu szerint viszont ennek a dupláját költötték. A Jobbik cselesebb volt, csak az egyéni jelöltjeiről számolt el tételesen, így nem derült ki, hogy pártszinten mennyit költöttek (szerintünk 1,2 milliárdot) – tartalmazza a civil szervezetek közleménye.
A korrupció elleni szervezet, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós hangsúlyozta, hogy. „örülünk annak, hogy a kormánypártok számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeztek, de még jobban örülnénk, ha tavaly megfogadták volna a javaslatainkat, és tisztességes, átlátható kampányszabályozást dolgoztak volna ki. A TI pert indít, mert a Magyar Államkincstár nem hajlandó kiadni az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseinek a számláit.