A kormány megvédi a családi adókedvezményt és a rezsicsökkentést - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2015. évi költségvetés benyújását megelőző sajtótájékoztatón. Azt Varga nem részletezte, mégis kitől kellene ezeket az intézkedéseket megvédeni, hiszen az elmúlt négy évben és a következő négyben is a Fidesz-kormány nyújtja be és a Fidesz-frakció szavazza meg a költségvetést.

Mindenesetre jövőre 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol a kormány, ez konzervatív számítás, vagyis a tartomány alsó széle lehet. A fogyasztásbővülés 2,6 százalékot érhet el jellemzően a béremeléseknek köszönhetően. Mindez azonban csak 1,8 százalékig viszi fel az inflációt. Ez azt jelenti, hogy Balogh Zoltán tévedett, amikor 2,2 százalékos nyugdíjemelést harangozott be, ez csak 1,8 százalékos lesz.

Jövőre is minden szereplőnek részt kell vállalnia a közteherviselésből, így maradnak a különadók. Az államadósság valamelyest csökkenni fog, 75 százalék alá. Az államháztartás hiánya 2,4 százalék lesz. A közmunkások számát ugyan 50 ezer fővel emelnék, de Varga szerint ennek valódi célja az, hogy a képzési rendszer fejlesztésével az emberek normális munkát is vállalni tudjanak. A miniszter megismételte, hogy a következő években jelentős béremelés lesz az egészségügyi szektorban, a pedagógusok körében és a fegyveres szerveknél. Mindezek jövőre több tízmilliárd forintot tehet majd ki.

Jövőre szeptembertől minden három év feletti gyereknek kötelező lesz az óvoda, emiatt nyilván többe is kerül majd az ellátásra költendő állami pénz. A bürokrácia viszont kisebb lesz, gyorsabb ügyintézéssel, 2016-2018-ban pedig jelentősen csökkenhet a hivataloknak fizetendő illeték, díj és bélyeg költsége.

Csökkenni fog az önkormányzatok költsége is, hiszen ez lesz az első év adósság nélkül. Az önkormányzatok számára 690 milliárd forint támogatást ad a kormány a teljes 2500 milliárd forint teljes költségen belül. Az általános tartalék 100, az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint keretű lesz. Ez valalmivel több, mint amit a kormány eredetileg akart, a Költségvetési Tanács szerint azonban az eredetileg tervezett 40 milliárd kissé karcsú lett volna. A tanács gigantikus ellentmondást nem talált a javaslatban, de több kockázatot megfogalmazott. Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy a fogyasztási adók teljesülése kérdéses.