A republikánus párti szenátor a kezdetben három, majd hat állammal kötött egyezmény ratifikálását próbálta megakadályozni. Az mindenkit meglepett, hogy ennyi ideig kitartott, pedig Amerikában elég komoly lobbi indult annak érdekében, hogy az egyezmények átmenjenek a szenátuson – mondta Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.
|
Évek óta késik az 1979-es egyezmény megújítása
Reviczky Zsolt |
Nyilván nem Magyarország volt a legfontosabb, sokkal inkább az olyan nagy gazdaságok, mint Japán vagy Chile – tette hozzá.
A magyar egyezmény legfontosabb szigorítása a jogdíjak és kamatok megadóztatása. Magyarország kiváló offshore helyszín volt az USA-beli érdekeltségű cégek számára, mivel a magyar adórendszer kettős adókedvezményt adott az ilyen típusú bevételek után, ráadásul az iparűzési adót is meg lehetett úszni.
Viszonylag elterjedt modell volt egy magyarországi cég alapítása, majd a kamat és jogdíj jellegű bevételek idecsoportosítása. A magyar szabályok szerint az ilyen bevétel után 50 százalékos adóalap-kedvezmény járt, vagyis lényegében feleannyi lett a társasági adó – ez tízszázalékos alsó kulcs mellett aranybánya.
Ráadásul a magyar szabályok a külföldre irányuló osztalékot sem adóztatják, így az amerikai tulajdonosok szinte kezelési költség szintű teher mellett kaphatták meg bevételeiket.
Ezt az új egyezmény annyiban szigorította, hogy kamatbevétel után 15 százalék forrásadó fizetését tette lehetővé, a jogdíj esetében pedig bevezette a haszonhúzó fogalmát. Ennek alapján ha a magyarországi cég haszonhúzója amerikai illetőségű, akkor 15 százalék adót kell fizetni a jogdíj után az USA-ban.
Ez megnehezítette a korábban sikeres jogdíjas cégek dolgát. Ugyanakkor ha valaki nagyon ragaszkodott ehhez a struktúrához, akkor kerülő utakon továbbra is meg tudja oldani, hogy az ügylet haszonhúzója mégse amerikai rezidens legyen.
Tudtuk, hogy nincs hatályban még az új egyezmény, de egy egyezmény módosításakor a korábbi egyezményekre épülő cégstruktúrákat mihamarabb meg kell szüntetni – mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Mondhatjuk, hogy ha tudtuk volna: éveket csúszik a hatálybalépés, akkor azon sok amerikai cégcsoport valószínűleg még sok adódollárt megspórolhatott volna.
Ezek a cégcsoportok ugyanis nagy hatékonysággal használtak magyar cégeket nemzetközi adótervezésük során, leginkább csoporton belüli finanszírozás és szellemi alkotás menedzsment céljára. Általában egy adóegyezmény ratifikálása – és ennek következtében hatálybalépése – néhány hónap, legfeljebb egy év.
Ha megszűnik a kedvező szabályozás, akkor úgy kell lezárni az ügyeket, hogy az ne nyúljon át az új, kedvezőtlen szabályozás időszakába. Arra kell figyelemmel lenni, hogy egy cég megszüntetése akár fél évet is igénybe vehet, és ha a végelszámolás „belelóg” az új egyezmény hatálybalépését követő időszakba, akkor azon sokat veszíthet a cégcsoport. Ezért kezdték el az amerikai cégcsoportok gyorsan megszüntetni magyar cégeiket az új amerikai egyezmény aláírását követően.
Hazárdjáték lett volna arra játszani, hogy az egyezmény hatálybalépése csúszik – mondta Dezső. Még akkor is, ha a szenátor nagyon határozott és vehemens volt.
Az megszokott, hogy egy kölcsönösen aláírt szöveg hónapok múlva sem lép hatályba, így van ez a dubai egyezménnyel is. Tudomásunk szerint egyébként a szenátor ellenállása is alábbhagyott a közelmúltban, április elsején napirendre került a javaslat, és várható, hogy záros határidőn belül most már meg fogják azt szavazni – mondta Csővári.
Kevesen voltak, de sokat vittek
Nem volt tömeges a jogdíjbevétellel adót optimalizáló cégek működése Magyarországon. Néhány száz ilyen társaságról lehetett szó. Jellemzően több milliárd forint bevételt mutattak ki jogdíj vagy kamat címén, ami után tíz százalék alatti adót fizettek. zömüket azonban végelszámolták.
