Napokon belül visszaállíthatja az Orbán-kormány az élelmiszer-felügyeleti díjat – értesült kormányzati és piaci forrásokból a Népszabadság. A jelenleg az unió által felfüggesztett sarc minden piaci szereplő számára egyezrelékes mértékű lehet. A tervezett jogszabály-módosítás tökéletesen szembemegy azzal a logikával, amit a kormány az Európai Bíróságnak beadott keresetében képvisel, mondván a sávos rendszer megfelel az uniós szabályoknak.

Ismeretes, hogy a kabinet péntek este közölte: a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul a bizottsággal szemben, azt kifogásolva, hogy a brüsszeli testület nemrégiben tiltott állami támogatás erős gyanújával felfüggesztette az idén év elejétől életbe lépett új élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg Brüsszel döntését, hogy a kormány beszedhesse ezt a sarcot. Az információink szerint most a kormány elé kerülő javaslat éppenséggel Brüsszel szája íze szerint készült: az uniós testület ugyanis kifejezetten az egykulcsos élelmiszerfelügyeleti díj mellett voksolt.

Olcsósítaná a kormány az élelmiszer-felügyeleti díjat Móricz-Sabján Simon

Orbánék immáron bevált stratégiájának mondható a sávos adóteher, a kiskereskedelmi különadó és az időközben szintén felfüggesztett dohányipari különadó is e mentén lett kivetve. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is sávosan vetették ki, ennek lényege, hogy a nagy multik sokat fizetnek, amíg a hazai, baráti cégek kevesebbet vagy éppen egyáltalán nem. A szóban forgó díjat félmilliárd forintos forgalom alatt nem kellene fizetni a kabinet szándékai szerint, míg a 300 milliárd forintos bevétel után aránytalanul nagy, 6 százalék lenne.

A két véglet között sávosan változik a teher. Ennek köszönhetően a zömében franchise tagvállalatokból álló hazai láncok – CBA, Coop, Real – megúszták volna, míg a nagy hipermarketláncoknak brutálisan nagy terhe keletkezett volna. A piacvezető Tesco esetében bőven 10 milliárd forintot számoltak, de a Sparnak is több mint nyolcmilliárd leszurkolása nézett ki, amíg Brüsszel nem lépett közbe.

Minthogy a kormány jó ideje és feltűnően a külföldi piaci szereplők kiszorítására játszik – a cél Orbán Viktor beszédeiben is felismerhető volt –, a Fidesz azt is törvénybe iktatta, hogy két veszteséges év után, amit az élelmiszer-felügyeleti díj gyakorlatilag garantált is több hálózatnak, meg lehet vonni az élelmiszer-kereskedelem jogát. Piacimegfigyelők szerint a luxemburgi pereskedés és az itthoni, behódolásnak tűnő előterjesztés közötti ellentét leginkább azzal oldható fel, hogy a kinti per jócskán elhúzódhat és addig is bevételre van szüksége a kabinetnek.

A sarc elvileg és javarészt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) büdzséjét gazdagította volna. A brüsszeli felfüggesztés után azonban a láncoknak nem kellett befizetni azt, így viszont nemhogy nem jutott a költségvetés a sávos adóból remélt 30 milliárdhoz a multiktól, ám semmiféle bevétele nem keletkezett ezen a címen. Mivel a hivatal 13 milliárd forintos költségvetésének zömét a 8,9 milliárd forint hatósági bevétel teszi ki – jó része az élelmiszerláncfelügyeleti díj –, így a felfüggesztés a hivatal működésképességét is veszélyezteti.