Közös közleményt adott ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ): szerintük aggályos, hogy az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek üzemeltetése előre nem kiszámítható adatkommunikációs költséggel jár, ráadásul a nagy kereskedelmi hálózatok - főképpen a külföldi multiláncok, de a hazai láncok egy része is - a nagy flottaszerződéseik miatt jóval olcsóbb árat tudnak kialkudni a szolgáltatónál, mint a kis keresekedelmi vállalkozások.

A három szervezet szerint az államnak be kellene avatkoznia: "Meggyőződésünk ugyanis, hogy egy állam által kötelezően előírt adatszolgáltatás díja nem lehet kevesebb a nagy cégek esetében, mint a mikrovállalkozások tekintetében, ha az adatszolgáltatás ugyanaz. Különös tekintettel arra, hogy a tárgyalások kezdetén az online kommunikációs szolgáltatók néhány száz forintos díjról tájékoztatták a vállalkozókat" - áll a közleményben.

Piaci forrásokból úgy tudni, hogy a kiskereskedők 2-2500 forintos havi díjról kaptak ajánlatot, míg a nagy cégek - a külföldi mulitláncok, de a hazai CBA is - letornászták ezt a költésgelemet 1000 forint alá.  

Kérdés, hogy a BKIK és a két másik szerv fellépése a kormány szándékait tükrözi-e? Könnyen lehet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) nincs fényévnyi távolságra a szándék: a BKIK elnöke, Szatmáry Kristóf egyben az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, így méghozzá a kiskereskedelmi terület is Szatmáry felügyelete alá tartozik.