Ha lassan is, de megoldódik a nemzetközi adósságválság, a globális pénzügyi összeomlás elkerülhető – mondta Török Bálint, a Buda-Cash Zrt. elemzője. A válságmenedzselésben a politikai kockázatok nehezítik a megegyezést, de ettől még a pozitív kilábalási forgatókönyv esélyei nem csökkennek számottevően – tette hozzá.

A fiskális paktum, az Európát jellemző egyre súlyosabb megszorító, költségvetési hiánycsökkentő intézkedések, a megerősített pénzügyi mentőalapok és az IMF egyre hatékonyabb szerepvállalása segít a konszolidációban, azonban ezeknek a gazdasági növekedésre erős visszahúzó hatásai vannak.

A magyar gazdaság is nehéz helyzetben van, az elmúlt két év kiigazításai kísérletei nem hozták meg a várt eredményt. Növekedésünk erőteljesen lassul, köhög az export motorja, főként a Németországban, legfőbb felvevőpiacunkon tapasztalt enyhe lassulás következtében. Az export mellett a másik elképzelt hajtóerő, a belső fogyasztás felpörgetésére vonatkozó politika nem jött be, pedig maga az elképzelés nem volt rossz – vélekedett Tóth Gergely elemző.

Elkerülhetetlen a pozitív irányváltás – ez kommunikációs színtéren már kezd is kibontakozni. A kormány engedékenyebb hangot ütött meg a negatív nemzetközi nyomás láttán, s ez az adósságfinanszírozás könnyebbé válásában is megmutatkozott. A január eleji 10,5 százalékos hozamok visszacsúsztak a 9 százalék közelébe, de az egészséges, hosszú távon fenntartható adósságkezeléshez a 7 százalékos hozamszint elérése nyújthat biztosítékot.

A devizaadósság a forintárfolyam megugrása miatt alaposan felértékelődött, ez okozta, hogy a GDP-arányos állomány 82 százalékra hízott. A forint utóbbi időben 20 egységet erősödött az euróhoz képest, ez nagyjából önmagában 600 milliárd forintos javulást okozott, s 81 százalék közelébe mérsékelte az adósságállományt. A csődhelyzet azonban csak akkor elképzelhető, ha a hozamszintek tartósan beragadnak a 10 százalék fölötti szinteken – állítja Tóth Gergely.

Ezt a veszélyt látja a kormány is, és ha erős kompromisszumok árán is, de egyezségre igyekszik jutni az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Az EU/IMF biztonsági megállapodás nélkülözhetetlen a biztonságos finanszírozás érdekében. Jó esetben márciusban már megszülethet a megállapodás, de ahhoz előbb villámtempóban teljesíteni kell a vitatott magyar törvények unió által kért módosításait.

Voltak ugyan bátortalan próbálkozások keleti alternatív finanszírozók bevonására, ám nincs arra jel, hogy a gazdag arab államok vagy a kínaiak elkapkodnák a magyar állampapírokat. A magyar hozamokban számottevő csökkenést a piacot megnyugtató EU/IMF-hitelmegállapodás márciusra várt nyélbe ütése okozhat – ismételte meg Tóth Gergely.

A Széll Kálmán-tervhez és a konvergenciaprogramhoz való visszatérés lehet az alapja az irányváltásnak, itt ugyanis nagyon jelentős elmaradások vannak. A növekedés felgyorsítása elsősorban az uniós források gyors lehívásának és felhasználásának a függvénye. Nem véletlen, hogy az IMF magyarországi képviselője, Irina Ivascsenko is arról beszélt egy csütörtöki fórumon, miszerint a kormánynak már most gőzerővel a növekedés beindításán kell dolgoznia.

Taracky Andrej, a Buda-Cash devizapiaci vezetője szerint a forintárfolyam további erősödése káros lehet, mert visszafogja, drágábbá teszi az exportot. Az exportra termelők 300 forintos euróárfolyamot tartanak optimálisnak. Fedezeti ügyletekkel tudnak ugyan védekezni a szélsőséges árfolyammozgások ellen, de a forint sérülékenysége miatt ennek is megvannak a maga veszélyei. Az erős forint a gazdasági növekedésre károsan hat – összegzett Taracky Andrej.

A fő kérdés, hogy mi lesz a sorsa annak a nagy likviditásbőségnek, ami elárasztotta az európai piacokat maguknak helyet kereső forrásokkal. A forintárfolyam erősödése már nem várható, bár rövid időszakra egy-egy politikai döntés nyomására akár a 290-es szint alá is süllyedhet az euró. Taracky szerint azonban a forint visszagyengül és lehorgonyoz a 300-as szintnél, ez a legvalószínűbb a közeljövőben.

A magának jó befektetési terepet kereső tőkefelesleg figyelme a tőzsdék felé irányulhat, mivel a kötvénypiacoknál a biztonságosnak tartott állampapírok hozama rendkívül alacsony, a németeknél például 2 százalék alatti, de az USA-ban sem sokat fial az amerikai kötvény.

A Buda-Cash szerint egyes euróövezeti államkötvények mindazonáltal jó befektetésnek tűnnek, ők a belga és a spanyol papírokat ajánlják, mert fenntarthatónak vélik ezen országok fejlődését. A tőzsdén forgó vállalati részvényeknél erős bizonytalansági tényezőként jelentkezik a hitelszűke, ami a cégek növekedését negatívan befolyásolja.

Nem vonatkozik ez az amerikai székhelyű technológiai cégekre és beszállítóikra, a nyersanyagszektor globális szereplőire, a jelentős exportot teljesítő vezető európai autógyártókra, a nagy távközlési társaságokra, valamint a kínai gyógyszeripar cégeire. Utóbbit támasztja alá, hogy évi 23 százalékos növekedés tapasztalható a 87 százalékban hazai cégek által uralt kínai piacon. Az is segíti Kínát, hogy az egészségügyi ellátások GDP-arányosan még csak 4 százalékra tehetők, szemben a fejlett világban mért 8-9 százalékkal.

A magyar tőzsdei papírok közül az OTP-t és az Egist ajánlja a befektetők figyelmébe a Buda-Cash. Előbbit az IMF/EU-megállapodás és a hitelezési veszteségeinek leírása segíti, utóbbi pedig a recessziós környezetben is rendre megfigyelhető kitartó teljesítménye miatt érdemes a figyelemre.

Kapcsolódó cikkek: Az árfolyam hatása a kormány kommunikációjára: Arany | Krónikussá vált a bizalomhiány Magyarország iránt | Az újabb leminősítés után nagyon fontossá vált az IMF-megállapodás | Alakul a görög csomag | Itt a portugál mentőcsomag