A statisztikai hivatal azon jelentéséből, amely a februári fizetések alakulásáról szólt, azonban már tudjuk: az első két hónapban rekordot döntött a közmunkások száma. Valószínű, hogy ez nem sokat változott márciusban sem – igaz, ez csak a jövő hónapban derül ki.
Az alig egy hete kiadott februári jelentés arról számolt be, hogy februárban a közfoglalkoztatottak száma 641,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, számuk meghaladta a kétszázezret. A 2,8 millió álláshely 7,1 százaléka volt közmunkás – emiatt a KSH módosítani volt kénytelen jelentése összetételén is.
Hosszan részletezték például, hogy a közmunkások fizetése nélkül számolva milyen magas volt a bérnövekedés üteme (6,9 százalékkal nőtt a nettó), mert velük együtt számolva 1,3 százalékos csupán. (Az NGM egy hete szintén vette a fáradságot arra, hogy a közmunkásokkal szűrt adatokkal foglalkozzon).
|
Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, a Fidesz szóvivője és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Segély helyett munka című sajtótájékoztatója. Van amikor elrejtik, és amikor előveszik a közmunkásokat.
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Most ezt senki nem teszi. Persze mondhatjuk, hogy a mostani hivatalos foglalkoztatási adat és a kereseti statisztika között számos módszertani eltérés van. Az egyik legfontosabb, hogy a foglalkoztatási statisztika egy reprezentatív felmérésen alapszik, míg a bérekről és álláshelyekről szóló a foglalkoztatók bejelentésein.
A mostani teljeskörűbbnek számít (és nemzetközileg elfogadott módszertana módot nyújtana az összehasonlításra), a bérekről szóló viszont precízebb.
A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták esetében is rendelkezik azonban a KSH olyan adatokkal, amelyek lehetővé teszik a közfoglalkoztatottak vagy éppen a külföldön állásban lévők számának szűrését. A jelentésben azonban ezen adatokat nem részletezik és nem is teszik közzé.
A korábbi érdeklődésekre válaszul azonban elárulták, hogy a foglalkoztatottság növekedésében van bőven szerepe ennek a két tényezőnek. (A külföldön munkát vállalók épp az adatfelvételi módszer miatt jelenhetnek meg hazai foglalkoztatottként, hiszen a kérdésekben leginkább azt firtatják, a háztartás tagjai közül kinek volt munkája egy adott időszakban – az ebből a szempontból pedig mindegy, hogy melyik országban).
A most kiadott jelentés szöveges részében semmi nem utal arra, hogy bármi miatt is érdemes lehetne korrigálni a kormány számára kedvező adatot – csak a táblázatokban találhatunk arra némi utalást, hogy valami nem egészen stimmel a bámulatos növekedésben.
|
Palántaültetés a közmukaprogramban. Nem a felsőfokú végzettséget keresik.
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az legalábbis gyanús, hogy a KSH adatai szerint a legjobban az alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb alapfokú képzettséggel rendelkezők) körében nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. Például: az érettségivel nem rendelkező munkanélküliek száma harmadával, vagyis 103 ezerrel csökkent egy év alatt. Az érettségizetteké és a felsőfokú végzettségűeké viszont csak 20 százalékkal, vagy másik oldalról: miközben az alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása 20 százalékkal nőtt, addig a felsőfokúaké mindössze egy százalékkal.
