galéria megtekintése

Milliárdos kár a pancsolt tokaji borok után

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 02. számában
jelent meg.


Varga G. Gábor
Népszabadság

Másfél milliárd forint értékű borkülönlegességet nem hozhat forgalomba tokajiként, vagy fajtamegjelöléssel a Tokaj Kereskedőház. Több ezer hektoliter tokaji aszút és szamorodnit lesz kénytelen lédig borként, vagy tokaji megjelölés nélkül kiárusítani az állami vállalat – derült ki egy átfogó vizsgálat nyomán.

Másfél milliárdra becsülhető annak a borkészletnek az értéke, amely a Tokaj Kereskedőháznál lezajlott vizsgálat megállapítása szerint nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, vagy nem árusítható tokaji- és fajtamegjelöléssel. Ennyi bizton kijelenthető azt követően, hogy az állami vállalatnál befejezték a mintegy hárommilliárd forint értéken nyilvántartott, nyár elején zárolt borkészlet független szakértői vizsgálatát. Az alapborok jelentős része megfelelt a követelményeknek, ám a kész és palackos boroknak csaknem fele bukott meg, utóbbiaknak több mint kétharmada a legértékesebb, borkülönlegesség kategóriából. A lapunk által megismert független bizottsági jelentés eredménye egyetlen jelzővel minősíthető: katasztrofális.

Alapos vizsgálatnak vetették alá az óriástartályok tartalmát is
Alapos vizsgálatnak vetették alá az óriástartályok tartalmát is
Móricz-Sabján Simon

Nyár elején számoltunk be arról, hogy a Tokaj Kereskedőház másfél éve hivatalban lévő vezetése egy amerikai ügylet körül kialakult jogvita kapcsán szembesült azzal, hogy a cégnél a napi rutin része volt a pancsolás. A legjobb esetben csak évjáratokat kevertek, de volt, hogy a fajtákat is, annak ellenére, hogy ezt a szabályok kifejezetten tiltják. Ekkor úgy döntöttek: a társaság, valamint a tokaji név hitelességének megőrzése érdekében a cég raktáraiból egyetlen palack 2013 előtti évjáratú bor sem kerülhet forgalomba, amíg a teljes készlet eredetét nem tisztázzák. A munkával nemrég végzett a Prónay Bence borjogász vezette bizottság, amelynek tagja volt még Bihari Zoltán, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, valamint Szenteleki Károly, a Corvinus Egyetem Biometria és Agrárinformatikai Tanszékének nyugalmazott vezetője.

 

A bizottság leszögezte: a rostán fennakadt borok fogyasztása élelmiszer-biztonsági kockázattal nem jár, ám számos tétel nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy a termékleírásoknak, ezért nem forgalmazhatók az adott fajtaként, bizonyos esetben még tokajiként sem. A Népszabadság információi szerint folyamatban van az átminősített tételek új értékének meghatározása, ezután tudják majd megmondani, pontosan mennyit is bukik az állami cég a múlt bűnei miatt.

Száraz zempléni

A készleten lévő másfél millió palack különböző borkülönlegesség alig több, mint harmada bizonyult valóban különlegesnek. A tartályokban található több millió litert illetően sem sokkal jobb a helyzet. Van például olyan 2010-es ötputtonyos aszútétel, amelynek 76 ezer literjében csak 94 százalék volt a 2010-es évjárat, ezért önállóan csak késői szüretelésű OEM-borként hozhatják majd forgalomba. Százezer liter 2008-as szamorodni pedig csak késői szüretelésű, száraz, zempléni (!) borként kerülhet majd a boltokba, mert 84 százalék volt benne az adott évjáratú bor.

A vizsgált 151 tételnél tapasztalt pancsolási módszerek rendkívül változatosak, és számos kérdést vetnek fel. Például, hogyan fordulhatott elő, hogy 457 hektoliter 2011-es ó-furmintban csak 36 százalék a furmint? Vagy hogy 124 hektó ötputtonyos 2008-as aszúnál miként derülhetett fény 32 százalékos évjárateltérésre?

A botrány kirobbanásakor Illés Géza, a Tokaj Kereskedőház jogi vezetője hangsúlyozta: az egész tokaji borvidék érdeke, hogy a nyilvántartásokat rendbe tegyék. Az állami cég jelenleg Áts Károly nemzetközi szinten is elismert főborász vezetésével technológiai és szakmai megújulást hajt végre, s ehhez a lehető legprecízebb belső nyilvántartásokra van szükség. A bizottság javaslatokat is megfogalmazott, melyeket a lehető leghamarabb átültetnek a gyakorlatba. Az eset azonban így is felveti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a minősítéseket végző szervezetek felelősségét.

Az nem kétséges, hogy a hegyaljai termőterület egyharmadáról szőlőt vásárló és az összes tokaji borkibocsátás felét adó cégnél teljes megújulás szükséges, már csak azért is, mert a kereskedőház 1500 szőlőt művelő család megélhetéséhez járul hozzá. A szakértői jelentés eredménye arra is rávilágít: a Tokaj Kereskedőház Tombor András nevével fémjelzett új vezetése által elindított lépések biztatóak, ám nagy merészségre vallanak, s hasonló bátorságra lesz szükség a borvidék többi szereplője részéről is ahhoz, hogy a célul kitűzött tokaji megújulás eredményes lehessen.

Megállt a vélemény

A vizsgálat eredménye utólag is igazolja kollégánkat, Uj Pétert, akit a társaság korábbi vezetése idején becsületsértésért bepereltek, mert nemes egyszerűséggel „leszarozta” a tokaji cég borát. Több magyar bírói fórum is megállapította a becsületsértést, ám végül a strasbourgi bíróság kimondta, hogy egy cég becsületét nem lehet megsérteni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.