Miheztartás végett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is csatlakozott a gazdasági prognóziskészítők táborához, holott a 2013 márciusában hivatalba lépett új vezetés e téren eddig tartotta magát a semlegességet hirdető hagyományokhoz. Olyannyira, hogy még a prognózis szó említésétől is óvakodtak szakmai anyagaikban. Szerdán viszont első ízben álltak elő növekedési jelentésükkel, egy nappal az Európai Bizottság őszi makrogazdasági prognózisát követően. Az éves rendszerességgel publikálandó MNB-jelentésben szereplő adatok felülírják mind a brüsszeli, mind az elemzők magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásait. A GDP-bővülés hosszú távon fenntartható szintjét az MNB-nél 2,5 százalékosra lövik be, szemben a gazdaságkutatók 1,5 százalék körüli előrejelzéseivel.

Az MNB szerint a magyar gazdaságban több van, csak ki kell hozni belőle. A fenntartható növekedés alapja pedig a stabilan magas GDP-arányos beruházási ráta, melynek értéke tavaly, az uniós források dömpingszerű felhasználásának köszönhetően mozdult el mélypontjáról. A válság után a 16–17 százalékos ráták jellemezték az országot, ezzel éllovasból a régió sereghajtójává zuhantunk vissza. A fenntarthatósági szintet húsz százalék környékére teszik az elemzők, most nagyjából itt járunk. Amennyiben tartjuk magunkat ehhez a tempóhoz, akkor évi egyszázaléknyit faragunk le versenyhátrányunkból, javítva felzárkózási esélyeinket. Az MNB-nél reálisan ennyivel számolnak, ám a múlt tapasztalataiból merítve egy merészebb forgatókönyvet is felvázolnak. E szerint ha sikerülne tartósan a GDP 25 százalékára, azaz „kistigris” szintre felpörgetni a beruházásokat, akkor akár négyszázalékos növekedést produkálhatnánk évek hosszú során át. Számításaiknál azonban nem felejtik megemlíteni, hogy ehhez a gazdaság valamennyi szereplőjénél szemléletváltásra lesz szükség. Ahhoz, hogy a növekedés egyensúlyi körülmények között valósuljon meg, a beruházások finanszírozásánál külső hitelfelvétel helyett inkább hazai megtakarításokat kell felhasználni, s egyre nagyobb arányban. A szakemberképzést magasabb szintre kell emelni, valódi jövedelemtermelő vállalkozások megtelepedését kell elősegíteni, de még ez is kevés, ha a nyomasztó demográfiai folyamatokat nem sikerül gyorsan megfordítani. Az MNB utal a nyugdíjkorhatár emelésének szükségességére is, igaz, az aktív életkor meghosszabbításaként felemlítve azt.

A jegybank által felvázolt pálya megvalósulása az Európai Bizottság friss országjelentése alapján kevéssé valószínű, hiszen a jelenlegi, az uniós források felhasználásával Európa rekord közeli magasságokba repített beruházási hullám nyilvánvalóan egyszeri tételeken nyugszik, azaz a források apadása miatt az ütem eleve fenntarthatatlan. A beruházások idénre várt 12,7 százalékos bővülése után a brüsszeli prognózis a következő két évre, 3,1 illetve 2,5 százalékos pluszt vetít előre, ami már normális tempónak mondható.