A Kopint-Tárki a korábbi előrejelzésével azonos, 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár 2012-ben, az inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra emelte a decemberben közölt 4,6 százalékról - hangzott el a Kopint-Tárki Zrt. konjunktúrajelentésének mai bemutatóján.

Az idei költségvetés készítésekor a kormány 0,5 százalékos GDP-növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval számolt.

A konjunktúrakutató intézet a magánfogyasztás 1,2 százalékos, a közösségi fogyasztás 2 százalékos és a beruházások 5 százalékos visszaesésével számol az idén, jelezve, hogy a recesszió elkerülését a felhasználási oldalon továbbra is a nettó export teszi lehetővé. (Az export 6 százalékkal, az import 4,3 százalékkal nő 2012-ben az előrejelzés szerint.)

Jövőre a Kopint-Tárki 1,5 százalékos GDP növekedéssel számol.

A GDP-arányos (ESA szerinti) államháztartási hiány az idén és jövőre egyaránt 2,9 százalék lesz az intézet kutatói szerint, akik az idei év végére 6,0 százalékos alapkamatot várnak.

Az előrejelzés szerint az euróért átlagosan 290 forintot kell majd adni 2012-ben a tavalyi 279 forint után.

Az előrejelzés feltételezi, hogy létrejön az EU/IMF megállapodás - közölte a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva véleménye szerint a jelenlegi forintárfolyamba és állampapír-piaci hozamokba a befektetők már beárazták az EU/IMF megállapodást.

"Ma még tart a befektetői türelem, amely napról-napra fogy. Amennyiben nem lesz megállapodás, borul a piac" - mondta a kutató. Magyarázatként hozzátette, hogy EU/IMF megállapodás esetén 4,5 százalékon lehet finanszírozni az adósságot, míg a piacról 7,5-8,5 százalékon.

"Tanulságos az a számításunk, miszerint a 4,5 százalék feletti minden egy százalékpont kamattöbblet 13 milliárd forint pluszterhet jelent az országnak, egy 10 éves kötvény esetén például egy százalékpont 130 milliárd forintot, 4 százalékpont ennek négyszeresét jelenti" - magyarázta Palócz Éva.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság devizaadóssága decemberben 6 ezer 500 milliárd forint volt. 10 százalékos árfolyamgyengülés esetén ez jócskán megnő, és akkor nem 1,2 százalékkal esik vissza a magánfogyasztás, hanem jobban, ami a GDP-re negatívan hat - vezette le a folyamatot a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője ugyanakkor csak a második félévre várja az EU/IMF-megállapodást. A hazai növekedés motorja az ipar és a mezőgazdaság, de az időjárás kiszámíthatatlansága miatt kérdéses, hogy az agrárium meg tudja-e ismételni a tavalyi sikeres évét.

A nettó export húzza a gazdaságot, de az euróövezeti megrendelések bizonytalansága erre is negatívan hathat. A fogyasztás és a beruházások a mélyben vannak, így a Quaestor elemzője szerint az idén legfeljebb 0,5 százalékos lehet a GDP növekedése - egy pozitív forgatókönyv esetén. A GDP-arányos államadósság magas szinten stabilizálódik. Emiatt ha a kockázatvállalási hajlandóság lecsökken a külső körülmények folytán, akkor Magyarországról az elsők között távoznak a befektetők.

Nem lehet tudni, a türelem mikor csap át elégedetlenségbe - fogalmaz Háda Bálint. Az alacsony növekedés magas inflációval párosul, ráadásul a tartósan gyenge forint miatt importáljuk az inflációt a magas üzemanyagárakon keresztül, s emiatt a hazai vállalkozások terhei is súlyosbodnak.

A jegybank mozgásterét a külső bizonytalanság és a hazai infláció kockázatai jelentősen behatárolják. Amíg nem lesz megállapodás a nemzetközi szervezetekkel, addig semmilyen kamatcsökkentésre nem lesz lehetőség. Utána sem biztos a kamatvágás, amit Háda Bálint a magas államadóssághoz köthető kockázatokkal magyaráz.

Legújabb helyzetértékelésükben ugyanakkor londoni felzárkózó piaci elemzők úgy fogalmaznak: Magyarország rövid távon továbbra is finanszírozni tudja magát "a jelenlegi finanszírozási csatornákon".

A Morgan Stanley becslései szerint Magyarország az első negyedév végéig az idei egész évi bruttó finanszírozási igény 28 százalékát teljesítette, ami "nagyjából megfelel a célnak". Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) "kihasználta a javuló piaci kondíciókat", és erőteljes kibocsátásba kezdett, gyakran a meghirdetettnél több állampapírt értékesítve.

Magyarország azonban az idén még nem jelent meg a nemzetközi tőkepiacon. Visszatérése a külső adósságpiacra nem is valószínű addig, amíg a nemzetközi hitelezők - "különösen az EU" - arra a megállapításra nem jutnak, hogy az ország teljesítette az új IMF/EU-program "összes előfeltételét" - áll a Morgan Stanley térségi elemzésében.

Szijjártó biztató adatokat lát és bármikor tárgyalna

A kormány bármely percben vagy bármely másodpercben készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval - közölte a miniszterelnök szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. "Nekünk érdekünk az, hogy minél előbb megkezdjük a tárgyalásokat", és hogy azok mihamarabb megállapodással záruljanak - mondta Szijjártó Péter kérdésre válaszolva, hozzátéve: Magyarország makrogazdasági adatai egyértelműen biztatóak.