Vértes András, a GKI elnöke a Népszavának arról beszélt: Magyarország kapta a legnagyobb összegű uniós támogatást a lakosságához képest a régióban, ám a GDP növekedése mégis elmaradt a szomszédai teljesítményétől. Ennek egyik oka az állami szinten szervezett korrupció, illetve az a törekvés, hogy lehetőleg az utolsó fillérig elköltse az ország az uniós támogatásokat. Ez jórészt sikerült is, ám nagy árat kellett ezért fizetni: a hatékonyságot.

A szakember álláspontja szerint gyakorlatilag egyáltalán nem korszerűsítették a 2007–2013 közötti uniós pénzügyi ciklusban a több mint 8 ezermilliárd forintos forrásból az állami nagy struktúrákat, az egészségügyet, az oktatást, az államigazgatást, a közösségi közlekedést.

Gyakran fölösleges státuszberuházásokra vagy olyan infrastrukturális beruházásokra ment el a pénz, amelyek adott pillanatban ugyan növelték a társadalmi terméket, de elkészültük után a fenntartásuk viszi a pénzt.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója megjegyezte, a 2014–2020 közötti időszakban a kormányzati propagandával szemben az egyes támogatási borítékokban nem a 60, hanem jó esetben a 40 százaléka juthat gazdaságfejlesztésre, de ennek is csak kis része javítja majd a hatékonyságot, versenyképességet.