Gigantikus bírságot kapott az Alstom
Rekordnagyságú, 772 millió dolláros büntetés megfizetésében egyezett meg a budapesti metrókocsik gyártója, a francia Alstom az amerikai Igazságügyi Minisztériummal, s ezzel lezárult a cég globális korrupciós gyakorlatát feltáró, hatéves vizsgálatsorozat.
A nyilvánosságra hozott iratok szerint az Alstomnak semmi sem volt drága, hogy megrendeléseket szerezzen, ennek érdekében tucatszám vesztegetett meg politikusokat, döntéshozókat világszerte. A korrupcióval érintett országok közül Tajvant, Szaúd-Arábiát, Egyiptomot, Indonéziát és a Bahama-szigeteket emelik ki. Érdeklődésünkre az Alstom kommunikációs cége útján megerősítette: magyar szál nincs az ügyben, két amerikai és egy svájci leányvállalat érintettsége viszont beigazolódott. Egy korábbi listán még India és Kína is szerepelt.
|
Alstom metrószerelvény a remízben. A franciák az új paksi blokkok megépítésében és a 3-as metró felújításában is részt vennének
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az Alstom indonéziai és közel-keleti erőművi projektjeinél nyert bizonyítást a korrupció, amely kontinenseken átívelő, évtizedes gyakorlat volt a francia cég életében – állította James Cole helyettes főügyész az egyezség hétfői bejelentésekor. Vizsgálatuk feltárta: az Alstom mintegy 75 millió dollárnyi kenőpénzt fizetett ki 2000 és 2011 között az említett országokban állami megbízások elnyeréséért, az illegális eszközökkel megszerzett beruházások összértéke elérte a négymilliárd dollárt. Kivitelezésük pedig 300 millió dolláros nyereséghez segítette a céget, amely kezdetben nem sok együttműködési hajlandóságot mutatott, de hamar kiderült, hogy a könyvelés meghamisításával sem sikerült végleg eltüntetni az árulkodó nyomokat.
A szervezésben és a lebonyolításban az Alstom egyik amerikai részlege vett részt, a közvetítőket és a megvesztegetett döntéshozókat fedőnevekkel álcázták, a Bloomberg Mr. Geneva, az Öreg Barát és a Csendes Ember kódokat említi tudósításában. Az amerikaiak a társtettesként fellépő japán Maribeni nyersanyag-kereskedő céget is megbüntették 88 millió dollárra – még márciusban.
Jogalap a számonkéréshez
Amennyiben egy külföldi cég az Egyesült Államokban irodát, képviseletet tart fenn vagy helyi leányvállalatot üzemeltet, nem árt, ha tudja: vonatkozik rá az 1977-ben elfogadott, a nemzetközi korrupció üldözéséről szóló szigorú törvény (FCPA), ami alapján hivatalból és kíméletlenül üldözik a vállalati korrupciót, függetlenül attól, hogy az adott ügylet hol történt. Így terjedhetett ki vizsgálatuk például a francia Alstom indonéziai viselt ügyeire. Az eleve üldözendő korrupció mellett azért is érvényt szereznek a törvénynek, mert a megvesztegetések amerikai vállalatoknak is kárt okoznak, akár közvetetten, egy-egy megrendelés elvesztése révén. Az utóbbi időben az amerikai ügyészeknek egyre több dolguk akad, de részrehajlással nem vádolhatók: korrupt amerikai vállalatokat is megbüntetnek, az alumíniumiparban érdekelt Alcoa az idén 384 millió dolláros bírsággal vezekelt viselt dolgaiért.
A negatív rekordot eddig az Alstom versenytársa, a német Siemens tartotta, amely 450 millió dollár megfizetésével menekült meg a büntetőeljárás lefolytatása elöl. (Összetettben azonban őrzi első helyét, mivel a New York-i börzén is forogtak a részvényei, a tőzsdehatóság 350 milliós bírsággal fejelte meg a kiindulási összeget. Az Alstomot ilyen veszély nem fenyegeti.) A 2008-ban felgöngyölített korrupciós botránynak személyi konzekvenciái is voltak, a cégóriást 1992 és 2005 között irányító, majd a felügyelőbizottságot vezető Heinrich von Pierer belebukott az ügybe. Akkor a Siemens magyarországi üzleteit is vizsgálták, különös tekintettel a Combino villamosok beszerzésére.
Érdekesség, hogy a kötött pályás járművek és áramtermelő nagyberendezések, turbinák gyártására szakosodott Alstom a nyáron kis híján a Siemensnek adta el az energetikai érdekeltségeit, de végül 15,2 milliárd dolláros ajánlatával az amerikai General Electric lett a befutó. Utóbbi cég diplomatikus nyilatkozatban fejezte ki meggyőződését, hogy a franciák házon belül rendezik az ügyet, így az nem érinti az együttműködésüket. Patrick Kron, az Alstom első embere közleményében elismerte: a múltban követtek el hibákat, sajnálják, tanultak belőlük, s azóta a vállalati belső ellenőrzést is megszigorították.
Az Alstom megpróbáltatásai itt nem érnek véget, a cég ellen a brit korrupcióellenes hivatal is vizsgálódik egyes litvániai és brazíliai ügyleteivel összefüggésben.
A ciklus legnagyobb sikere volt
Perek és botrányok kísérték az Alstom legutóbbi magyarországi óriásmegrendelését.
A franciák még a Demszky-érában, 2006 májusában szerződtek a fővárossal a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek leszállítására. A megrendelés összesen 44 szerelvényről és 264 millió euróról szólt. A Tarlós István vezette új önkormányzat 2010 októberében felmondta a szerződést, mert a franciák képtelenek voltak beszerezni a típusengedélyt. Azt ezt követő, a kötbérről és az előleg sorsáról folytatott sárdobálás bíróság előtt folytatódott, egészen a felek 2011. júliusi kiegyezéséig, a szerződés módosításáig. Tarlós István „Ez a ciklus legnagyobb sikere” mondattal nyugtázta az Alstommal kötött alkut. A típusengedély megszerzése – kínkeserves folyamat végén – tavaly februárban sikerült, de az ezt követő próbaüzem sem volt diadalmenet. Az Alstom a paksi blokkbővítés iránt is érdeklődik, ahogy a 3-as metró felújításában is szívesen részt venne. (K. B.)
