Október 1-jétől emelkedik a lakossági gázdíj – ez vezethető le a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Magyar Közlönyben délután megjelent friss rendeletéből. Eszerint a lakosság által fizetendő tarifa egyik eleme, az úgynevezett „elosztási forgalmi díj" a különböző szolgáltatóknál más-más mértékben, de rendre emelkedik, 5–13 százalékkal (szolgáltatási területenként eltérő mértékben).

A rezsicsökkentési programmal összeegyeztethetetlen, hogy nőjenek a lakossági gázárak M. Schmidt János / Népszabadság

A rendelet által gigajoule-ban megadott elosztási forgalmi díjat köbméterre átszámítva kideríthető, hogy nincs nagy összegekről szó: a Főgáz területén, ahol az emelés a legkisebb, 24 fillér a drágítás, a legnagyobbat ugró E.ON Dél-dunántúli Zrt. esetén is csupán közel 80 filléres lesz a drágulás köbméterenként, bruttóban. Az anyag tanúsága szerint más lakossági tételek nem változnak.

A Magyar Közlöny megjelenését követően elért szakértők a lépéssel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a gázár „elosztói forgalmi díj" elnevezésű eleme a hálózatok fenntartását szolgálja. Ebből az következik, hogy a Fidesz a tarifa nagyobb hányadát szeretné a hálózatok fenntartására csatornázni, mint eddig.

Megjegyzendő: a „szállítási forgalmi díj", ami a lakossági hálózatokat összekötő központi, országos vezetékrendszer üzemeltetőjének, a Mol-tulajdonú FGSZ-nek járna, nem változott. A szakértők a lépés kapcsán arra is felhívják a figyelmet, hogy a KSH kimutatása szerint az elmúlt két év során jelentősen visszaestek az energiaiparban a beruházások, vélhetőleg nem függetlenül a rezsicsökkentéstől.

A lapunk által elért kormányközeli szakértők ugyanakkor kizártnak – a rezsicsökkentési programmal összeegyeztethetetlennek – tartják, hogy október 1-jétől, ha hajszállal is, de ténylegesen nőjenek a lakossági gázárak. Így feltételezésük szerint hamarosan megjelenhet egy olyan rendelet is, amely ezzel együtt csökkenti a szolgáltatók kereskedelmi ágának magáért a gáztermékért járó ellenértéket.

Kérdés, ehhez milyen közgazdasági elméletet tudnak majd köríteni a hírek szerint húsz százalékkal emelkedő orosz gáztarifa és zuhanó forintárfolyam mellett, amely tényezők elméletileg mind-mind a gáztarifa alkotóelemei. Ez a lépés tehát nagy valószínűséggel a gázkereskedőket – köztük az államivá vált Főgázt, illetve nagykereskedelmet – sújtja majd.

Megjegyzendő, hogy a kormány által tervezett központi közműszolgáltatónak nagy valószínűséggel szintén nem lennének részei a lakosságot is ellátó hálózatok: azok jórészt maradnának külföldi tulajdonban. Vagyis a lépés az állami vagy várhatóan állami tulajdonú szereplőktől a külföldi tulajdonosokhoz csoportosít át anyagi forrásokat.