|
Kilakoltatás a belvárosban. Elsőként a lakáshiteleseken segíthetnek
Veres Viktor / Népszabadság |
Jellemzően irreális elvárásokkal rendelkező fiatalok verték magukat gigantikus (főként hitelkártya-) adósságokba – ők szerepelnek azokban a valóságshow-kban, melyekben nemzetközi példákat láthatunk. A történetek nem mindig zárultak happy enddel, volt, hogy a kirendelt vagyonfelügyelő feladta a küzdelmet. A luxusautókról álmodozó fiatal titkárnőket esetenként arról is meg kellett győzni, nincs sok értelme autószalonokban nézegetni olyan modelleket, amelyek tízévi kereseténél is többe kerülnek – különösen a jogsi megszerzése előtt.
A csődgondnok hozzáállása a siker kulcsa. A hazai csapatot, amely az igazságügyi tárca korábbi nyilatkozatai szerint nagyjából százfős lesz, egyhetes tanfolyamon készítették fel. Elég nagy a merítés a tekintetben, hogy ki is lehet csődgondnok. Jogász, gazdasági szakember vagy akár szociális munkás is, aki megfelelő képzésben részesült.
Azt nem tudni, hogy a leendő gondnokokat milyen szempontok alapján választják ki, s tevékenységüket később mi alapján értékelik. Az biztos, hogy nem a jogszabályok vagy a makrogazdasági összefüggések alapos ismeretére van szükségük, hanem pszichológiai vénára. Hogy megfelelően tudják felmérni az adós tűrőképességét, jó érzékkel tudják meghatározni, milyen „extra” kiadásai lehetnek.
A luxusautó példájánál maradva: nem az a kérdés, hogy az adós megveheti-e, hanem az, hogyan magyarázzák el neki, hogy szó sem lehet róla.
Egyelőre nem rendezi a szabályozás azt sem, hogy mi van akkor, ha az adós nem jön ki a gondnokkal. Ez azért fontos kérdés, mert a csődgondnok gyakorlatilag éveken át együtt él majd az adósokkal. Az sem tiszta még, hogy mikor lehet sikertelennek ítélni az eljárást, ki mondja ki a végső szót, főleg ha nézetkülönbség van az adós és a csődgondnok között. Ez a kérdés persze egyelőre nem időszerű, hiszen még megindult eljárás sincs, nemhogy kudarcba fulladt.
A csődgondnok nem szól majd bele az adós hétköznapi életébe. A fizetés, a nagy értékű vagyontárgyak és az ingatlanok értékesítéséből származó bevételek a gondnok felügyelete alatt álló számlára mennek. A szociális támogatás, mint a gyes, gyed, családi pótlék, árvasági ellátás az adós saját bevétele lesz, ahhoz a gondnoknak nincs köze.
Erre a számlára a gondnok afféle apanázst is engedélyez utalni a fizetésből, ez fedezi majd a család havi szükségleteit és rezsikiadásait. Szintén erre a számlára kerülnek azok az összegek, amelyek a kisebb értékű vagyontárgyak eladásából származnak. Például az adós eladhatja a ruháit, s a bevételt szabadon elköltheti.
A már hatályos rendeletek közül a legérdekesebb kétségkívül azon tárgyak és bevételek lajstroma, amely nem tartozik az eljárás alá. Vagyis amit nem adhat el a csődgondnok. Viszonylag egyszerű és érthető, hogy a mosógépet, a sütőt, tévét vagy háziállatot nem lehet eladni. Az már nagy kérdés, hogy ha a családban van egy nem túl régi laptop vagy egy jobb fényképezőgép, akkor azt hová sorolja majd a gondnok.
A rendelet szerint ugyanis az egyéb tárgyak csak akkor nem tartoznak a csődeljárás alá vont vagyonba, ha azok értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát, 85,5 ezer forintot. Az átlagos mobilokat így nem kell leadni, de a számítógép már más kérdés, annak ellenére, hogy nem számít luxuscikknek, sőt adott esetben munkaeszköz. Ez akkor vonható ki az eljárásból, ha az adós egyéni vállalkozásában van nyilvántartva, ami nem jellemző.
