A bizottság politikai vitát tart majd Magyarországról, és a kérdéses jogszabályokról (jegybanki törvény, bírák elbocsátása és az adatvédelmi ombudsmani poszt megszüntetése, médiaszabadság, végtörlesztés), melyek jogi elemzése várhatóan péntekig előzetes formát ölt. Azonban a szóvivő hangsúlyozta, egyelőre csak a jegybank függetlenségének kérdését kötik a tárgyalások megkezdéséhez.

Még sem az Európai Unió, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem döntött arról, hogy megkezdje a hivatalos tárgyalásokat Magyarországgal, miután tavaly decemberben a jegybanktörvény miatt megszakadtak a nem hivatalos megbeszélések Budapesten – közölte a szóvivő. A bizottság biztosítottnak akarja látni a pénzügyi stabilitáshoz elengedhetetlen jogi környezetet. Ennek tisztázásáig Bailly közlése szerint nem is döntenek a tárgyalások megkezdéséről. Ehhez a jegybank függetlensége elengedhetetlen. Az uniót nem csak az aggasztja, hogy az új magyar jogszabály ellentétes az uniós joggal, mert politikai befolyás alá helyezi a jegybank vezetőit, hanem az is, hogy a magyar jegybankot így sem partnerei, sem a piac nem tekinti majd függetlennek, és ez az unió egészének gazdaságára is kihathat.

Az IMF – mely gyakorlatilag óránkénti kapcsolatban van az unió megfelelő szerveivel Magyarország ügyében – osztja a bizottság keményvonalasságát, ahogy az Európai Központi Bank is. Fellegi Tamás miniszter pont jövő szerdán utazik Washingtonba nem hivatalos tárgyalásokra a Valutaalaphoz. Az azt követő hétre kért időpontot Olli Rehn pénzügyi biztostól, ám Brüsszel eddig nem jelzett vissza. Úgy tudjuk, udvariassági találkozóra nyitottak az unióban, de világossá akarják tenni, hogy egy ilyen találkozó során a hitelmegállapodás nem lenne terítéken.

Önpusztító a magyarok részéről – kommentálta egy uniós forrás –, hogy a magyar kormány megpróbál a nemzeti bankhoz „hátsó ajtót” nyitni. – Ez nem csak ez uniót, más potenciális finanszírozót is elriaszt – utalt a forrás azokra a korábbi budapesti nyilatkozatokra, melyek szerint esetleg Kína segíthet a magyar gazdaságon. – Maximális a nyomás a magyar kormányon, most nekik kell lépniük – mondta uniós forrásunk.

Jövő szerdán a bizottság dönthet arról is, indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, és ha igen, mely ügyekben. (Az eljárás végén a tagállamot az Európai Bíróság előtt vonják felelősségre, mert az uniós joggal nem összhangban cselekedett. Kérdésünkre sem Bailly, sem Viviane Reding igazságügyi biztos szóvivője nem erősítette meg az origo.hu azon értesülését, hogy az adatvédelmi ombudsman ügyében már döntöttek volna a kötelezettségszegési eljárás megindításáról.) Forrásunk szerint ugyanakkor a biztosok feltehetően nem vitatják meg a szavazati jog megvonásával járó „7-es cikkely” életbe léptetésének lehetőségét. Ezt az jogi eszközt eddig soha nem alkalmazták, és jogilag és politikailag is több akadály áll bevetése előtt. Utóbbiak közé tartozik, hogy egyelőre csak Franciaország ítélte el a magyarországi fejleményeket, s a bizottságban kicsit aggodalmasnak is tartják a többi tagállam hallgatását.

Magyar Nemzeti Bank épülete