Lázár felelt érte
Az M4-es Abony–Fegyvernek szakaszán 2015. december 31-e után felmerülő költségek fedezetének biztosításáról szóló határozat felelőse a Miniszterelnökséget vezető Lázár János volt. A dokumentumból kiderül, a kormány úgy számolt: az M4-es autópálya Brüsszelben visszautasított nagy projektjének megépítését egy támogatási szerződés keretében maga fogja pénzelni.
Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közlekedési operatív programok irányító hatósága legalábbis mindehhez megköthette a szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel, és megkapta a jogot a beruházás finanszírozásához szükséges kötelezettségvállalásra. Utóbbival a mostanság az uniós finanszírozás hiányára hivatkozó kormány látszólag nem kevesebbet vállalt, mint hogy a költségvetésből fizeti az Abony–Fegyvernek szakasz építését.
|
Végleges döntésre várnak a leállított építkezés kivitelezői: a munkagépek, teherautók. És a Közgép. Nem tudni, mi lesz az M4-es autópályával
Csabai István |
Feltételül csupán azt szabták, hogy a NIF a sztrádaberuházás megvalósítására akkor már folyamatban lévő feltételes közbeszerzések lezárása után kösse meg a kivitelezői szerződéseket. Így kapott az M4-es építéséből egy-egy szeletet a Colas–Swietelsky páros, a Közgép–A-Híd kettős, valamint a Strabag.
Próbáltak trükközni
Egyelőre nincs válasz arra, miért volt annyira fontos a kormánynak az M4-es megépítése, hogy a jelek szerint saját kontójára bevállalta a nettó 110 milliárd forintos fejlesztést. (A 2014-es országgyűlési választásokra készülő kormánypárt helyi politikusainak mindenesetre biztosan jól jött a kampányban az új autópálya ígérete.) Bármi is volt azonban az ok, a költségvetést százmilliárd forintos kiadásba verő kormányhatározatig is trükkök során keresztül vezetett az út.
Ilyen ügyeskedés volt például, hogy a kormány a fejlesztést három részre bontotta azután, hogy 2013-ban kiderült: az alacsony járműforgalom, illetve az indokolatlanul magasnak tartott árak miatt az M4-es uniós nagyberuházásként nem számíthat közösségi támogatásra. Állítólag pusztán azért, mert míg egyetlen projektként az M4-es Abony és Fegyvernek közötti szakaszának költsége meghaladta az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő 50 millió eurós értékhatárt, a részberuházások költsége meg sem közelítette ezt a küszöböt, így elindításukról már nemzeti hatáskörben lehetett dönteni.
És persze az Európai Bizottság illetékeseivel is újra lehetett kezdeni az egyezkedést az uniós támogatásról, ami tovább éltette a reményt: a már meglévő gyorsforgalmi úthálózathoz sehol sem csatlakozó sztráda költségeinek oroszlánrészét végül a brüsszeli közös kassza fizeti majd, és a költségvetés visszakapja a pénzét.
Az M4-es érintett szakaszának megépítésére leszerződő mélyépítő vállalatok számára mindenesetre egyetlen pillanatra sem lehetett kérdéses, hogy munkájukra megvannak a források. Részben azért, mert a NIF internetes oldalán most nyilvánosságra hozott dokumentumaiban is az szerepel: az új autópálya építésének pénzügyi fedezetét egy már megkötött támogatási szerződés biztosítja.
De ha ez még nem lenne elég, a pénz meglétére utalt az is, hogy a feltételes közbeszerzés lezárása után aláírt kivitelezői szerződések hatályba léphettek, azaz a NIF átadta a munkaterületet, és 33 milliárd forint előleget mindjárt át is utalt a munkálatok megkezdéséhez. A közbeszerzési törvény szerint pedig mindez csak abban az esetben volt lehetséges, ha előbb a kormány gondoskodott a beruházáshoz szükséges finanszírozási háttérről. Ha nem így tett a kabinet, felmerül a gyanú, hogy a döntéshozók fedezet nélkül vállaltak kötelezettséget, ami egyértelmű jogsértés.
Eddig rendben fizettek
A rendben lévő finanszírozás látszatát erősítette az is, hogy az M4-es építői rendre megkapták elvégzett munkájuk ellenértékét. Számláikra eddig nettó 48 milliárdot utaltak át, és az építkezés folytatásához szükséges előleg is megérkezett. Ezután meglepő, hogy Csepreghy több fórumon is arról beszélt: a napokban derült ki, hogy másfél év egyezkedés után az unió kartellgyanúra hivatkozva elzárkózik a magyar autópálya-beruházás támogatásától.
Így a kormány előbb leállíttatta, majd fel is mondja az M4-es kivitelezői szerződéseit. És miközben Brüsszelben tagadják, hogy a három nemzetközi és két magyar építő cég árainak egyeztetését szóba hozták volna, a projekt mellett korábban harcosan kiálló Lázár máris a kifizetett előlegek visszaszerzését jelölte meg új célként. Alighanem a bíróságon dől majd el, hogy a kormány jogszerűen jár-e el a szerződések felmondásával. Ám, ha végül netán az derül ki, hogy az útépítők szerződései érvényesek, a költségvetés az autópálya árán felül tetemes összegű kártérítés fizetésére is kényszerülhet.
Ha viszont a Miniszterelnökségnek van igaza, az állami nagyberuházások kivitelezői kapnak baljós üzenetet. Jelesül azt, hogy hiába a sok kormányhatározat, a miniszteri aláírások, a bélyegzők, a magyar kormány bármilyen megállapodást felmondhat, a szerződések nem érnek többet, mint a papír, amire írták őket.
