Földet csak földműveseknek - jön az új földtörvény
Negyvenezer hektár földterületre hirdet pályázatot az idén a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) a Földet a gazdáknak program keretében, és tervezik a kiírt területek művelési ágának szélesítését is. Az állam a tudomására jutott spekulációgyanús szerződések esetén élni fog elővásárlási jogával - adja hírül mai számában a Napi Gazdaság. Az újság a csütörtökön életbe lépő új magyar földtörvény apropóján közöl mai számában terjedelmes összeállítást földtémában.
Az új jogszabály leglényegesebb változása, hogy a külföldiek hiába fizetik ki előre a bérleti díjukat, május 1-jétől a haszonbérleti szerződések a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek. Májustól csak az kaphat - az egyéb jogosultsági feltételeknek való megfelelés mellett- engedélyt a földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki szerepel a földművesek adatbázisában. Április közepéig mindössze 10 ezren regisztráltak, miközben a Vidékfejlesztési Minisztérium várakozásai szerint összességében 200-300 ezer bejelentkezés várható.
A Napi Gazdaság információi szerint a sikertelen vagy érvénytelenített pályázatokat újra meghirdetik, az eddigi megbízási szerződéssel hasznosított területek is bekerülnek a programba, és a tervek szerint például halastavak is haszonbérelhetők lesznek. A bérbe adható területek nagyságát földvásárlás útján is bővíti majd az állam, és amennyiben tudomására jut, hogy spekulációgyanús szerződés készül, élni fog elővásárlási jogával, a megszerzett területek pedig - pályázati úton - szintén a helyi gazdákhoz kerülnek haszonbérbe.
A földadásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás az új törvény szerint. Az új magyar földtörvény az egyik legszigorúbb lesz Európában, a jogszabályalkotás parázs vitákat váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Bár hatályba lépését az Európai Bizottság sem támogatja, egyelőre a brüsszeli testület nem lépett.
Az osztrák földművelésügyi miniszter többször hangoztatott aggálya szerint a törvénymódosítás kisajátításként értelmezhető, hiszen a haszonélvezeti szerződések 2001-ig legálisak voltak, e jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.