Mázsaszám termelnek a borsodi ökokertek
Hejő–Sajó: Fő a közös lecsó – ezzel az elnevezéssel a közeljövőben nyolc borsodi település élete alakul át.
A változás motorja a Pillangó Fejlesztések Egyesület, amely 2012-ben Hejőszalontán fogott bele Pro Lecsó néven a vegyszermentes zöldségtermesztésbe. A program mindenhol az önkormányzattal szoros együttműködésben valósul meg: a hivatal tulajdonában lévő földet a település lakosai megművelik – feltétel ugyanakkor az otthoni kertek megművelése is –, a szakmai segítségről és a vetőmagról pedig az egyesület gondoskodik.
|
Közös a munka, közös a siker is
Pillangó Fejlesztések |
A cél az volt, hogy a környezetkímélő gazdálkodásba bevonják a hátrányos helyzetű települések segélyből vagy közmunkából élő lakosait –romákat és nem romákat –, érdekeltté, motiválttá tegyék őket, hiszen ami ily módon megterem, az mind az ő konyháikba kerül. A komplex térségi fejlesztésekkel foglalkozó egyesület szakemberei, élükön a civil szervezet elnökével, Kassai Melindával, a kezdetektől jelen vannak: segítik a tervezést, tanácsot adnak, vetőmagot osztanak, és folyamatosan képzik a jelentkezőket.
Az ökológiai alapú kertgazdálkodás tavaly már három településen több mint harminc személy részvételével folyt. Ők egyenként 300-600 kilogramm vegyszermentes zöldséget termeltek meg saját felhasználásra. A programhoz Bükkaranyos után 2014-ben harmadikként Hejőkeresztúr csatlakozott, ahol éppen önálló területfejlesztési programba kezdtek. Az egészséges termelés mikéntjének elsajátítására tizenhárom keresztúri vállalkozott. A gazdálkodásra szánt terület feltörésében a helyi téesz segített, amely közreműködött az öntözés és az áramellátás kialakításában is, lelkes önkéntesek pedig a kert művelhetővé tételében és a fóliasátor felállításában segédkeztek. Az eredmény nem maradt el: a korábbi parlagföldek a késői, májusi kezdés ellenére nyárra gyönyörű, változatos biokertekké váltak.
Mint Kassai Melinda elmondta, a Pro Lecsó program lényege a helyiek aktivizálása és érdekeltté tétele, hiszen a kezdeményezés jóvoltából javul az életminőségük, és könnyebbé válik a hátrányos helyzetből való kitörés. „Az, hogy kellő mennyiségű, egészséges táplálék kerül az asztalra, amire nem kell költeni, különösen sokat számít annak, aki segélyből él. Egyúttal a település megbecsült tagjává válhat, a szegényebb ember pedig munkája révén fokozatosan kikerül abból a státuszból, hogy mindig csak pluszsegélyért jár az önkormányzathoz” – hangsúlyozta. A program folytatódik, az egyesület május 20-ig várja további önkormányzatok és civil szervezetek jelentkezését – immár az egész ország területéről. (Cs. K.)
A cikk a Népszabadság szponzorált Jótett-oldalán jelent meg. Az oldal támogatója a Telenor.
Díjazott modell
A Pro Lecsó ökológiai települési közösségi mezőgazdálkodási modellt kifejezetten hátrányos helyzetű települések számára dolgozták ki 2010-ben, azonban minden kistelepülésen működtethető.
A program egy évvel később elnyerte a Nobel-díjas közgazdász, Mohammed Yunus által alapított Social Business ötletpályázat magyar díját. A Pillangó Fejlesztések Egyesület, az Erste Alapítvány, a Norvég Civil Támogatási Alap és az Emmi pályázati támogatásaiból fedezi programjai működését. Bővebben: www.bffd.hu.
