A tagok kitartanak, nem bízzák az államra megtakarításaikat Kurucz Árpád / Népszabadság

A magán-nyugdíjpénztári tagok nem szeretnék, ha megtakarításukról az állam gondoskodna. Amióta nyilvánosságot kapott, hogy a kormány megszüntetné azon kasszákat, amelyeknél a tagdíjfizetők aránya nem éri el a 70 százalékot, a tagok a korábbinál jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a pénztárak működéséhez.

A négy kasszából a Budapestnél és a Szövetségnél úgy fogalmaztak, hogy az utóbbi hetekben érezhetően nőtt a fizetési hajlandóság, utóbbinál hozzátették, hogy a tagdíjfizetők aránya az elmúlt napokban 30 százalékra, míg a működéshez adománnyal hozzájárulóké 15 százalékra ugrott. A pénztárak az említett 70 százalékos arányt is elérhetőnek tartják: abban bíznak, hogy akik eddig kitartottak mellettük, nem engedik elveszni a megtakarításuk.

A Budapestnél felvetésünkre megjegyezték: amennyiben arra lesz szükség, előírják a kötelező tagdíjfizetést. A Horizontnál megkeresésünkre annyit mondtak, hogy a tagok most a korábbi hónapokban tapasztalt többszörösét fizetik be adományként. A negyedik kasszától, az MKB-tól lapzártánkig nem érkezett válasz kérdéseinkre.

A tagdíjfizetéssel a „hivatalból” induló végelszámolást ugyan elkerülhetik a magánnyugdíjpénztárak, a működés azonban ettől még nem válik fenntarthatóvá. Hosszabb távon az segítené a kasszák működésének fenntartását, ha beolvadhatnának az önkéntes nyugdíjpénztárakba – mondták hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottságában a Szövetség, az MKB és a Horizont magánpénztárak vezetői – az MTI beszámolója szerint.

Váradi Péter, a Horizont elnöke szerint nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magán-nyugdíjpénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer. Hasonlóan vélekedett Kutiné Csurgai Ágota is, a Szövetség ügyvezetője és az MKB részéről Lehoczky László ügyvezető is.

A pénztárak vezetői szerint hiába emelné a törvényjavaslat jövőre a jelenlegi 0,9-ről 2,5 százalékra a tagdíjból a működésre fordítható keretet, a fenntartható gazdálkodásra ez nem elég. Ezer forint befizetésből így is legfeljebb 25 forint mehet a költségekre. A tagdíjak nagyobb része pedig a megtakarításokat gyarapítja – szükségtelenül, hiszen 2010 novembere óta a magán-nyugdíjpénztári tagok is teljes állami nyugdíjra jogosultak, míg a megelőző időszakra az időskori járadék negyedét elvileg a korábbi befizetések fedezik.