Farkas Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának elnöke rámutatott arra, hogy elfogadás előtt álló ágazati stratégiájuk legfontosabb céljai között szerepel a szántóföldi zöldségtermesztés lehetőségeinek bővítése, a fedett termesztési terület növelése, a zöldségfajták termesztési idejének kiszélesítése, az öntözés feltételeinek javítása és a feldolgozóipar fejlesztése. Ehhez 250 milliárd forint forrás bevonására volna szükség a következő években. A fejlesztések megvalósításával akár 100 ezer új munkahely létesülhetne vidéken.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke elmondta: az ágazati fejlesztésre azért van szükség, mert a zöldség és gyümölcs termelése az elmúlt két évtizedben több mint egy millió tonnával esett vissza. Mintegy 2,5 millió tonna éves átlagos szintre állt be a magyar zöldség- és gyümölcstermelés, ezzel a mennyiséggel pedig nem lehet kielégíteni a piaci igényeket. Ugyanakkor a zöldség-gyümölcs termékek iránt nagy a kereslet mind Európában, mind a világ többi térségében. Jelezte, hogy a világ kereskedelmében a friss áru iránt növekedett meg a kereslet, a feldolgozott konzervtermékek piaci kereslete azonban visszaesett.

Elmondta: miután ez az ágazat rendkívül munkaerő-igényes, így a vidék eltartó képessége és a piacbővítés szempontjából is szükséges volt az ágazati stratégia megalkotása. A legfontosabb cél, hogy mintegy egy millió tonnával több terméket legyen képes előállítani az ágazat. Megjegyezte: ezen a területen 99 százalékban kis- és közepes vállalkozások működnek. Kiemelte: fontos cél az is, hogy minőségi javulás történjen a termelési szerkezetben mind az árut, mind a technológiai színvonalat tekintve. A FruitVeb elnöke úgy vélte: a zöldségtermelés területén már 5-6 év alatt is jelentős lépések tehetők, a gyümölcstermesztés esetében a program végrehajtására mintegy 10 év szükséges.