Mindez azt jelentené, hogy
a nyugdíjrendszer korábbi, kemény vitákkal övezett, a kasszát egyensúlyba hozó átalakítása néhány év alatt annullálódhat.
Az Orbán-kormány 2011-ben határozta el, hogy jelentősen visszavesz a nyugdíjcélú juttatásokból, s megszünteti a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat, emellett pedig a rokkantnyugdíjazást is tovább szigorítja. Ennek során 63 ezer, fegyveres szervnél szolgáló munkavállaló esett el a korai nyugdíj lehetőségétől. A már korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat pedig más jogcím alá sorolták,
vagyis ők hivatalosan nem nyugdíjasok,
amíg a korhatárt el nem érik – ez azért fontos, mert emelni csak a nyugdíjakat kötelező. S ha már emelés: az átalakítás része volt az is, hogy a kötelező nyugdíjemelésnél kizárólag az infláció lett mérvadó, más mutató nem nyomja már fel a járandóságot.
Az egyetlen engedmény a nők esetében bevezetett 40 éves szabály (az úgynevezett Nők 40 program) lett: vagyis a nők 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, s a biztosítotti évekbe beleszámít a gyerekkel töltött idő is. Utóbbi érthető, hiszen gyerekenként két vagy három év is elveszett volna. Ezzel együtt összességében csökkent a nyugdíjba vonulók száma, 2012-ben még 75 ezren voltak, egy évre rá már csak 62, tavaly pedig 50 ezren a friss nyugdíjasok.
Mindez azt jelenti, hogy a nyugdíjcélú kiadások több mint 350 milliárd forinttal csökkentek: 2011-ben még 365 milliárd forint költségvetési pótlást kellett rakni a nyugdíjkasszába, tavaly azonban erre már nem volt szükség. Az is igaz, hogy ehhez a nyugdíjplafon eltörlése is kellett, vagyis a járulékot a legmagasabb bérek után is az utolsó fillérig meg kellett fizetni, nincs egy maximum, amely felett már nincs további teher.
Ennek a hátránya az lesz, hogy a nyugdíjakra sem húznak sapkát, vagyis aki nagyon sok járulékot fizet, az nagyon magas nyugdíjra számíthat – ám ennek jelentős költségét csak évek, évtizedek múlva kell megfizetni.
A nőknél bevezetett program nélkül a spórolás még szembetűnőbb lenne: a statisztikák szerint 40 év munkaviszony után tavaly év végéig több mint 120 ezer nő ment nyugdíjba, ami 164 milliárd forint pluszkiadást jelentett a költségvetés számára.
Ez az idén 185 milliárd lesz, a csúcsát pedig 2020 környékén éri el, akkorra állandósul a korán visszavonuló nők aránya. Akkor a program már akár évi 300 milliárd forintot is elvihet. Tavaly tehát a nyugdíjszigor több mint 520 milliárd forint megtakarítást hozott volna – ha nincs a könnyítés a nők esetében.
Ennek jó része gyorsan el fog illanni, ha valóban lesz népszavazás, és a többség a férfiak korábbi nyugdíjazását támogatja. Ez a számítások szerint évente 200 milliárd forinttal dobná meg a nyugdíjkassza kiadásait, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza rohamtempóban haladna a fenntarthatatlan szint irányába. A rendszer egyébként a jelenlegi feltételek között is fenntarthatatlanná válna egy idő után, hiszen az alapvető problémák megmaradtak, mint a befizetők folyamatosan csökkenő létszáma, a mind több nyugdíjas.
Csak éppen míg most 2050-ig tűnik működőképesnek a rendszer, addig a férfiakra is kiterjesztett korai nyugdíjazással már néhány év múlva komoly gondokat okozhat a nyugdíjkiadások teljesítése,
illetve annak a költségvetésre gyakorolt pusztító hatása.
