Az IMF igazgatósága január 18-i ülésén áttekintette a Magyarország helyzetét, s úgy értékelte, hogy a gazdaság továbbra is rendkívül sérülékeny, elsősorban a devizában történt eladósodottság, a magas államadósság és az ország külső körülményeknek, legfőképp az euróövezeti válságnak való erős kitettsége miatt.

A következő évek adósságtörlesztési terhei jelentősek, hiszen a 2008-2009-ben felvett 20 milliárd eurós IMF/EU hitel visszafizetését is meg kell kezdeni. Éppen ezért a kormánynak arra kell törekednie, hogy olyan területeken változtasson, amelyre befolyással bír, így például az ad hoc jellegű intervenciós intézkedésektől – ami a Matolcsy György-féle unortodox gazdaságpolitikának a szinonimája – lehetőség szerint tekintsen el.

A bankadó, az ágazati különadók és a magánnyugdíjpéztári vagyon államosítását is ebbe a körbe sorolja az IMF. Az ad hoc intézkedések helyett inkább a rendszerszintű megközelítést ajánlják a kabinet figyelmébe. A kormánynak melegen  tanácsolják, hogy tegye kiszámíthatóvá gazdaságpolitikáját, s szerezze vissza a befektetői bizalmat, erősítse meg az ezt szolgáló intézményrendszert.

Lépéseket kell tennie a költségvetés egyenlegének javítására, mert a kitűzött, 2,5 százalékos GDP-arányos deficit ambiciózusnak tűnik ugyan, de eléréséhez rendkívül szigorú gazdálkodás és további megszorítások szükségesek, főként annak tükrében, hogy a Magyarország ellen indított brüsszeli túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszába érkezett, amely a kohéziós fejlesztési támogatások esetleges megvonásával vagy befagyasztásával is járhat.

Az igazgatóság adózási rendszer és kiadások szerkezetének összehangolását is kívánatosnak tartaná, de az arra nem szólít fel, hogy ehhez az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert reformálják meg, csupán a rászoruló tömegek fokozott védelmére hívja fel a figyelmet. Ugyancsak fontosnak tartja a független Költségvetési Tanács jogi és szakmai értelemben vett megerősítését, különösen amikor alkotmányos célként határozták meg a GDP arányos államadósság 50 százalék alá történő csökkentését - amit egyébiránt helyesel az IMF.

A pénzügyi szektor megerősítését is kívánatosnak tartja az IMF igazgatósága, megjegyezve, hogy a Bankszövetséggel történt megegyezés a svájci frank alapú hitelek végtörlesztéséről előremutató, és elősegítheti a gazdaság talpra állását, noha a kivitelezés módját azért körültekintőbben is meghatározhatták volna – teszik hozzá, leszögezve, hogy a végtörlesztés lehetővé tétele rontott Magyarország, mint befektetési terep biztonsági megítélésén. A magáncsőd intézményének bevezetését is felvetik. 

A pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében folytatott szigorú monetáris politikát helyeslik, az infláció kordában tartását és a várakozások lehorgonyzását egyaránt fontosnak nevezik. Ugyanakkor kifejezik aggodalmukat is, ami a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének kormányzati „ihletésű” megnyirbálását illeti.

Nem a stabilitást szolgálja, hogy az utóbbi három évben kilencszer is módosították jegybanktörvényt, s az új jogszabály sietős, egyeztetésekhez időt nem hagyó év végi áterőszakolása sem volt helyénvaló, a tartalmi kifogásokról már nem is szólva. A kilábaláshoz az üzleti környezetet, a versenyképességet és a munkaerő-ellátottságot javító reformok szükségességét hangsúlyozzák, értékelve egyben az ebben az irányba tett eddigi lépéseket.

Végezetül a valutaalap nem zárja ki kategorikusan egy elővigyázatossági jellegű megállapodás megkötését Magyarországgal, de ehhez az mindenképpen szükséges, hogy a fent felsorolt problémák megnyugtató kezelése megtörténjen. Az IMF és a társult nemzetközi szervezetek támogatása révén a befektetői bizalom nőhet és az adósságfinanszírozási terhek enyhülhet, ezzel is segítve Magyarország gazdasági stabilitását.

Erre pedig igencsak rászorul az ország, tekintettel arra, hogy a gazdaság 2011-ben csupán 1,25 százalékkal növekedhetett, míg az idén jó esetben 0,3 százalékos lehet a hazai össztermék bővülése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisa szerint. 2013-ban már beindul a gazdaság szekere, ekkor az IMF 1,5 százalékos gyarapodást vár a GDP-ben. Az idei év azonban majd minden szinten mínuszos lesz: a lakossági fogyasztás 0,8, a kormányzati fogyasztás 1 százalékkal zsugorodik, miközben a beruházások, befektetések szintén 0,8 százalékkal esnek vissza.

A magyar gazdaság növekedése Németországéhoz, legnagyobb felvevő piacához kötött, ez a fejlődés idei egyetlen motorja, ugyanis a belföldi fogyasztás immár második éve folyamatosan negatív tartományban tartózkodik. A gyenge forintárfolyam, a csökkenő reálbérek, a növekedő törlesztőrészletek mind a fogyasztás növekedése ellen hatnak, nem szólva a magas és egyre növekvő munkanélküliségről és a fogyasztói bizalom hanyatlásáról.

Az infláció megüti az 5 százalékot, s az év végén 4,8 százalékos lehet a kitekintés szerint. Az export 6,5 százalékkal nőhet 2012-ben, szemben az importtal, amelynél 5,7 százalékos plusz vár hazánktól az IMF. A munkanélküliségi mutató viszont 11,1 százalékról 11,5 százalékra nő, s csak 2013-ban süllyedhet 11 százalék környékére.

A magánszektor hitelezésében 3,5 százalékos visszaesést jelez előre a valutaalap tavaly novemberi szemléjén alapuló országjelentés. Az IMF-nél úgy látják, az ország devizatartalékai nem apadnak a jövőben, sőt az idei 36,6 milliárd eurós szint jövőre 38 milliárdosra is hízhat. A kereskedelmi mérleg a GDP 8,1 százalékát kitevő pluszteljesítményt mutathat fel az idén.

Az államadósság szintjét ugyancsak GDP-arányosan 75,5 százalékra teszik, ami a jelenlegi 82 százalékos szinthez képest brutális csökkenést fed. Magyarázatul szolgálhat a hatalmas eltérésre, hogy az előretekintés még tavalyi, bőven 300 forint alatti euróárfolyammal számolt.