Magyarországnak elemi érdeke, hogy hitelmegállapodást kössön az EU-val és az IMF-fel – mondta Fellegi Tamás a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozón csütörtökön Budapesten. A tárgyalásokat eddig vezető volt tárca nélküli miniszter szerint a megállapodás reálisan ősszel jöhet létre.

Hozzátette: Magyarországnak nem érdeke a tárgyalások elhúzása megállapodás nélkül, azaz "a török kártya nem volt és nem lesz napirenden".

Fellegi Tamás – aki után június elsejétől Varga Mihály, a Miniszterelnökséget eddig vezető államtitkár vezeti a tárgyalásokat – mérföldkőnek nevezte április 25-ét. Az Európai Bizottság ugyanis ekkor adott zöld jelzést a tárgyalások megkezdéséhez, azaz létrejött a politikai kompromisszum – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetekkel júniusban elkezdődhetnek a tárgyalások, amelyeket egy őszi időpontban a megállapodással le lehet zárni.

"Most a tárgyalások öt résztvevőjének, az EU és az IMF mellett az Európai Központi Banknak, a magyar kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak is az az érdeke, hogy folyamatosan üzenetet küldjön a piacnak, miszerint a megállapodás létre fog jönni" – fogalmazott.

Az IMF nem alkalmaz kettős mércét a hozzá forduló országokkal szemben – mondta a konferencián Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője. Hozzátette: akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a magyar kormánnyal, ha az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályok megoldódnak.

A tárgyalások megkezdésével kapcsolatban konkrét időpontot nem jelölt meg.

A szintén felszólaló volt pénzügyminiszterek és egyetemi tanárok úgy vélték: a kormány által bejelentett adócsomag negatívan hat a gazdasági növekedésre.

Mellár Tamás egyetemi tanár az adócsomag növekedésre gyakorolt negatív hatását elemezve elmondta: a telekomadó ugyan elviselhető, de a tranzakciós adóval együtt növeli az inflációt, ráadásul a tranzakciós adó a feketegazdaságot is. A KSH korábbi elnöke szerint progresszív szja-kulcsokra és vagyonadóra lenne szükség, emellett az évi 1 800-2 000 milliárd forintra rúgó állami támogatások részleges leépítésére.

Oszkó Péter szerint az elhibázott gazdaságpolitika eredménye az első negyedévi GDP-csökkenés. A korábbi pénzügyminiszter, bírálva az Orbán-kormány fogyasztásélénkítő politikáját, azt mondta: az egykulcsos szja következtében kieső 500 milliárd forintot inkább a vállalati szektor jövedelmezőségének és versenyképességének javítására fordította volna.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a vállalkozások elhalasztják beruházásaikat, és ez hosszabb távon is negatívan hat a gazdasági növekedésre. Az MNB korábbi elnöke szerint a magyar növekedési problémát nem lehet az euróválságra hárítani, hiszen Lengyelország példája azt mutatja, hogy nemzeti deviza mellett is lehetséges növekedni.

László Csaba a Széll Kálmán Terv 2.0 alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adócentralizáció nő, így a vállalkozások versenyképességét nem sikerül javítania a kormánynak. Fellegi Tamás előadásához kapcsolódva a korábbi pénzügyminiszter elmondta: addig nincs realitása magyar devizakötvény piacra dobásának, ameddig nem jön létre a hitelmegállapodás az IMF/EU párossal. Felvetette: addig nem lesz hitelmegállapodás, amíg az IMF nem tisztázza a magyar tárgyalókkal, hogy kezelhetőek-e a költségvetési, illetve az inflációs kockázatok.

Vámosi-Nagy Szabolcs véleménye szerint a folyamatos adóváltoztatások csökkentik az ország tőkevonzó képességét, ami aggodalomra ad okot. Az ismert adószakértő úgy látja, hogy amikor hitelszűke van a világban és még fokozottabban Magyarországon, akkor a pénzügyi szektort érintő tranzakciós adó nem segíti a gazdasági növekedést. Jelezte azt is, hogy minden új adó végeredményben a lakosságot terheli, akár közvetlen, akár közvetett formában.