A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület 2013-ban indított közérdekű keresetet a főként autóhitelezési és lízing ügyleteiről ismert Lombard Lízing Zrt. ellen azzal, hogy annak bizonyos üzletszabályzatai és az azokhoz kapcsolódó hirdetési feltételek tisztességtelenek. A Szegedi Ítélőtábla 2014-ben azt állapította meg, hogy a per tárgyává tett hat üzletszabályzat közül három már nem hatályos, ezért azok tisztességtelensége nem vitatható.

A Kúria megismételt eljárást rendelt el az ügyben, amelyben első fokon a Szegedi Törvényszék hozott ítéletet. Ebben a felperes egyesület által kifogásolt összes üzletszabályzati feltételt tisztességtelennek ítélte. Másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán dr. Szeghő Katalin tanácsa tárgyalta az ügyet. Az egyesület jogásza a keresethez fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta: a Lombard Zrt. ugyan hatályon kívül helyezett egyes szabályzatokat, amelyeket 2007-ben egy hasonló perben tisztességtelennek talált a Szegedi Ítélőtábla – ám alkotott helyettük nagyon hasonló tartalmúakat, amelyek még 2014-ben is érvényben voltak.

Az üzletszabályzatokban szereplő szerződéses feltételek közül összesen 26-ot vizsgált meg újra az Ítélőtábla, és a Szegedi Törvényszék ítéletét részben megváltoztatva a kifogásolt pontok felét tisztességesnek találta. Dr. Szeghő Katalin az ítélet szóbeli indoklásában kifejtette: mivel az ilyen szerződések hosszú távra szólnak, mialatt számos körülmény megváltozhat, az üzletszabályzatok pedig ezeket igyekeznek megfogalmazni, nem kifogásolható, ha nem rövidek és közérthetőek, hanem szakmai kifejezéseket, a hétköznapi ember számára nehezen érthető képleteket és algoritmusokat tartalmaznak.

A bírói tanács elnöke utalt a Kúria jogegységi határozatára, amely szerint ha változik az irányadó deviza és a forint árfolyama, akkor változnia kell az ügyfél fizetési kötelezettségének is. A tanács elnöke által megemlített példák – noha az üzletszabályzatban kamatról van szó – valójában az árfolyamváltozás következményeinek tekinthetők, ezért a kifogásolt pontok tisztességesek.

Nem tekinthető tisztességtelennek például, hogy a pénzintézet egyoldalúan felmondhatja a szerződést, az ügyfél pedig nem, hiszen neki lehetősége van előtörlesztésre, ami az egyoldalú felmondással egyenértékű. Nem tekinthető tisztességtelennek, illetve kamatos kamat felszámolásának, ha a havi fix törlesztésű konstrukcióban az árfolyamváltozás miatt nő a fizetési kötelezettség, emiatt meghosszabbodik a futamidő, és erre a hosszabb időre is kamatot számolnak fel.

Nem tekinthető tisztességtelennek, ha a pénzintézet havi fix törlesztésű konstrukcióban is megnöveli a törlesztőrészletet, ha például jelentős mértékben romlik a forint árfolyama. Nem tekinthető tisztességtelennek, ha nem kalkulálható előre a fizetési kötelezettség, mert ez a devizaalapú hitelkonstrukciók sajátosságából következik.

Tisztességtelen viszont az a feltétel, amikor a fizetési kötelezettségeket az esedékességükkor érvényes hirdetményi feltételek szerint kell fizetni, mert ez azt jelenti, hogy a pénzintézet bármikor egyoldalú szerződésmódosítást érvényesíthet – akkor is, ha az ehhez szükséges különleges feltételek nem állnak fenn.

Az ítélet jogerős, és a közérdekű kereset miatt annak pontjai minden olyan fogyasztóra vonatkoznak, akinek a Lombard Lízinggel kötött szerződésében az Ítélőtábla által megvizsgált feltételek szerepelnek.