Felhőben dolgozik az államigazgatás
Több ezer processzor és több ezer gigabájt memória alkotja azt a kormányzati informatikai rendszert, amelyik jobb minőségű, nagyobb tudású, biztonságosabb és hatékonyabb, mint a korábbiak. Ez a kormányzati felhőszolgáltatás – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára. A felhő alapú megoldások (ilyenekből egyre többet használunk a mindennapokban, például a Google különböző szolgáltatásait) előnyeit az EU-ban a kormányzatok felismerték ugyan, de kevés helyen alkalmazzák. Magyarországon idejekorán döntött a kormány arról, hogy saját felhő alapú infrastruktúrát épít a kormányzat és a közigazgatás számára, amelynek keretében az adott szervezetek az informatikai infrastruktúrát szolgáltatásként kapják egy központi szervezettől.
A 2,8 milliárd forintos költséggel létrehozott rendszer a későbbiekben olcsóbban, széles körűbb és biztonságosabb informatikai szolgáltatásokat biztosít. Például, a meglévő, rossz állapotú géptermeket több helyszínen kialakított, megfelelő színvonalú adatközpontok váltják fel, amelyek üzemeltetési környezete és hatékonysága sokkal magasabb színvonalú. Ezáltal olyan informatikai tudást és infrastruktúrát kapnak a kormányzati szervek, hogy a legtöbbnél a jövőben szükségtelenné válik a saját hardver beszerzés.
6600 darab processzor, 580 terbájt adattárolási kapacitás és 45 ezer gigabájt memória alkotja a hatalmas központi rendszert, amelyből minden szervezet akkora kapacitást tud igénybe venni, amennyire éppen szüksége van. A közeljövőben alkalmazás-szinten is egy központi erőforrásból szolgálják ki az egyes intézmények informatikai igényeit.
Ez azt is jelenti, hogy a gyors alkalmazásfejlesztés által rugalmasabb munkafolyamatok alakíthatók ki az államigazgatásban, s ideális esetben ez gyorsíthatja az ügyintézést, javíthatja a szolgáltatások minőségét is. Persze csak akkor, ha az adott szerveknél jó ötletek nyomán ki is fejlesztik azokat az alkalmazásokat, melyek ezt lehetővé teszik, vagyis az adott intézményben szükséges az újító, fejlesztő szemlélet. Az alkalmazás fejlesztését követően ugyanakkor annak bevezetése felhő alapon lényegesen gyorsabban, szinte napok alatt végezhető el, int a hagyományos informatikai rendszerek mellett.
Ráadásul, ha az egyes kormányzati szervezeteknek kapacitásbővítésre van szüksége, nem kell újra közbeszerzési eljárást lefolytatnia, forrásokat szereznie err ea fejlesztésre, hanem egyszerűen csak jelzi igényét a kormányzati felhőszolgáltatónak, s akár pár órán belül rendelkezésére álla a szükséges extra képesség. - Ezzel Magyarország az EU-ban elsőként vezetett be ilyen rendszert, ez máshol még nem működik - mondta Vályi-Nagy Vilmos.
A rendszer így professzionálisabban, hatékonyabban tervezhető, az igények ismeretében. A biztonság is fontos, mert a beépített redundáns rendszereknek köszönhetően egyetlen szerver hibája esetén az általa nyújtott szolgáltatást a másodperc törtrésze alatt veszi át egy másik – mondta Vadas Ernő, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. projektmenedzsere.
A fejlesztés alapja, hogy az elmúlt években létrejött az állami tulajdonban lévő, nagy teljesítményű gerinchálózat. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat száz százalékban kiszolgálja a közigazgatást, a piacnál hatékonyabban működik és biztonságos, védi a kormányzati intzémények rendszereit a külső támadásoktól. – Több, mint háromezer végpontot üzemeltetnek költségvetési intézmények irányába, s mindezt úgy, hogy az egy végpontra vetített költségek húsz százalékkal csökkentek – mondta Vályi-Nagy Vilmos államtitkár.
A kapacitásokat nagyságrendekkel növelték, miközben az állam telefonos szolgáltatással kapcsolatos kiadásait negyven százalékkal csökkentették – számolt be az államtitkár, aki összegezte is a kormányzati informatikai költségeket, ezek harmincmilliárd forinttal csökkentek. A központi kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos rendszer üzemeltetési költségei 3,3 milliárd forintra csökkentek a korábbi, ötmilliárdot jelentősen meghaladó értékről.
A kormányzati informatikai tevékenység átalakítását alapvetően határozta meg a nemzeti adatvagyonról szóló törvény. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy visszaszerezzék a korábbi kiszervezett feladatokat, programokat, forráskódokat. Korábban számos nagy állami rendszer tulajdonjoga került ki a piacra, s a kormányzatnak nem volt rá hatása. – Valamennyi, az adatvagyon törvényben meghatározott rendszert sikerült újra állami kézbe venni – összegezte Vályi Nagy Vilmos.
A tájékoztatón elhangzott: a tisztaszoftver program költségei 1,8 milliárdról 1 milliárdra csökkentek, immár nemcsak a Microsoft termékei elérhetők, hanem nyílt forráskódú megoldások – mindezen felül pedig a Microsoft ingyen biztosít egy sor megoldást az oktatásban részt vevők számára. Radikálisan csökkent az elmúlt négy évben az informatikai beszerzések közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos jogorvoslati kérelmek száma.
