Már a párizsi klímaegyezmény tavaly decemberi aláírásakor nyilvánvaló volt, hogy a végrehajtás egyik legnagyobb kockázata az USA magatartása, a republikánusok és a demokraták közötti vita lesz. A republikánus oldal nem hisz a klímaváltozásban – az elnökaspiráns Donald Trump szerint „az időjárás már csak ilyen, a hőmérséklet egyszer felfelé, egyszer lefelé megy”. A párt világossá tette, bármiről állapodik is meg a Barack Obama vezette küldöttség Párizsban, a törvényhozásban blokkolni fogják a vállalások teljesítését. Képviselőházi többségükkel élve meg is szavaztak egy határozatot, amely az USA környezetvédelmi hivatalának (EPA) megtiltja a 2015-ben elfogadott szigorúbb kibocsátási normák bevezetését.

Időközben az erőművek szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig több lépésben, összesen 32 százalékkal csökkentő ­Clean Power Plannel szemben 27 szövetségi állam, illetve számos, elsősorban a kitermelésben és az energiaiparban érdekelt csoport keresetet nyújtott be az alkotmánybírósági szerepkört is betöltő legfelsőbb bíróságnál. A testület szerdán úgy döntött, hogy az eljárás lezárultáig felfüggeszti a szabályozás alkalmazását. Ez komoly csapás a program végrehajtására, mivel az egyes tagállamoknak a Clean Power Plan alapján idén szeptemberig kellett volna összeállítaniuk a saját kibocsátáscsökkentési terveiket, elsősorban a fosszilis fűtőanyagú erőművek hatékonyságnövelésére, illetve a szénhidrogén-alapú energiatermelés kiváltására koncentrálva.

Az ellenzők szerint a Clean Power Plan fékezi az amerikai gazdaságot, munkahelyeket veszélyeztet, és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mivel növeli az ország energiahordozó-importját. A támogatók szerint viszont az amerikai gazdaság egyik legnagyobb munkahelyteremtője évek óta a zöldenergia-ipar, és a megújulókra támaszkodva lehet a legkönnyebben és fenntarthatóan kiküszöbölni az energiaimportot.