Az elképzelés szerint a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítőinek kell befizetniük a díjat a piacszabályozó szerepet is ellátó Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT). A szervezet hologramos ellenőrzési jegyet bocsát ki, melyet a magyar piacra kerülő ilyen bortételek palackjaira kell felhelyezni, s így az áruházi polcig végig nyomon követhető a Magyarországon forgalmazott bor útja.

A tételeket a forgalomba kerülést megelőzően a HNT, illetve az ellenőrző hegybírók egy közös webes felületre is felvezetik. A régóta formálódó elképzelés ötletgazdája a HNT volt. A tanács elnöke, Tornai Tamás szerint erre minőségbiztosítási okokból és az ágazatban is elharapózott áfacsalások megfékezése miatt van szükség. Szakmai vélekedések szerint éves szinten a százmilliárd forintos borpiac felét teszi ki a jellemzően műanyag kannában vagy PET-palacokban árusított, főleg külföldről behozott gyenge minőségű, viszont olcsó bor.

Jelenleg a védett földrajzi helységnév megjelölése nélkül érkező dömpingáru csak egy előzetes, meglehetősen alapszintű mustrán kell hogy átmenjen, mielőtt a magyar piacra kerül, de csak akkor, ha azt nem palackozott formában hozzák Magyarországra. A nagy tartályban behozott „borokat” a szakmában terjengő pletykák szerint azután hazaival javították, hogy mindent elfedő EU-származású legyen.

Tornai Tamás szerint az importtal házasítva belföldön előállított olcsóbb bor nyomon követhetetlensége miatt az ágazatban is kőkeményen jelen van az áfacsalás, aminek kárvallottjai a becsületes termelők. Gyakori jelenség, hogy az itteni termelőtől az adócsalásban utazók közvetve vásárolnak bort, majd szaknyelven szólva némi „utaztatás” után a termelő már jóval olcsóbban látja viszont a saját portékáját, mint ahogy eladta.

Ezt követően viszont a normál kereskedelmi partnerei is azzal kopogtatnak a termelőnél, hogy a piacon lévő olcsóbb tételek miatt szállítsa le az átadási árait. Tornai Tamás szerint a HNT-nek összességében 100-200 millió forint bevétele származhat majd a ellenőrzési díjtételből