Bár a statisztikák szerint a fővárosban évente elkövetett összesen mintegy százezer bűncselekménynek csak néhány százalékát teszik ki a fenti fajták, más bűncselekményekhez képest ezekben lényegesen nagyobb az okozott kár és a sértettek száma is. Elég például a befektetési csalásokra gondolni.
Szinte folyamatosan a bírálatok kereszttüzében vannak a nyomozó hatóságok – így az ügyészség is –, amiért a nagy gazdasági bűnügyek nyomozásai rendre elhúzódnak, a milliárdokat eltüntető főkolomposokra pedig gyakran csak piti bűncselekményeket sikerül rábizonyítani. Ibolya szerint a kialakult helyzetre egyetlen gyógyír lehet: a specializálódás.
A törvény az egyszerűbb megítélésű bűncselekményeknél bizonyos feltételekkel lehetőséget ad arra, hogy az elkövetőt akár már napokkal tettének elkövetése után bíróság elé állítsák. Budapesten 2012 előtt a fővárosi kerületek ügyészségei, de maga a főügyészség sem jeleskedett az ügyek efféle – a köznyelvben gyorsított eljárásként emlegetett – lezárásában. Ekkor azonban létrehoztak egy bíróság elé állító csoportot. Ma már a törvényi feltételeknek megfelelő ügyek 16 százaléka – azaz majd minden hatodik eset – e csoport munkájának köszönhetően kerül bíróság elé. A speciális alakulat tehát beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
Hasonló áttörést vár Ibolya az ügyészségen most felállított gazdasági egységektől. Mától az egyszerűbb megítélésű ügyekben az egész Budapestre kiterjedő illetékességgel működő Gazdasági Bűnügyek Részlege jár majd el. A nagy horderejű, kárértékű és a bonyolult ügyek nyomozati felügyeletét pedig a Gazdasági Bűnügyek Osztálya látja el.
Ibolya Tibor elsősorban szakszerűséget, hatékonyságot és egységes joggyakorlatot vár az új szervezetektől. A gazdasági nyomozásokhoz ugyanis a büntetőjog mellett a gazdasági jogot, az adójogszabályokat és a magánjogot is alaposan ismerni kell. Ezekben az ügyekben jellemzően magas fokú a szervezettség: az elkövetők – a fehérgallérosok – sokszor már a bűncselekmény megtervezésekor kidolgozzák védekezési taktikájukat, és szakértőkkel, illetve a legjobbnak vélt ügyvédekkel készülnek az esetleges lebukásukra. Ibolya reményei szerint azzal, hogy specialista ügyészek kezébe kerülnek az ilyen ügyek, egyfelől sikerül majd ésszerűsíteni és felgyorsítani a nyomozásokat, másfelől pedig csökken majd a látencia, hiszen a gyakorlott szemek hamarabb kiszúrják a visszaéléseket.
Az új ügyészségi egységek ugyanakkor folyamatosan egyeztetnek majd a nyomozó hatóságokkal és a NAV adóellenőreivel. Utóbbiak nagy számban tesznek feljelentést adócsalás gyanújával saját nyomozó hatóságuknál, a tapasztalatok azonban azt mutatják: sokszor későn. Mire a gyanús tranzakciókat is feltáró adóellenőrzésből feljelentés, majd nyomozás lesz, a cég és annak tulajdonosai hét határon túl élvezik az elcsalt milliókat. A főügyész bízik abban, hogy az új Gazdasági Bűnügyek Osztálya megoldás lesz erre a problémára is.
Brutális és olykor láthatatlan károk
Budapesten az elmúlt három évben 20 ezer felszámolási eljárás indult. Csak 2015-ben 553 büntetőeljárást rendeltek el valamilyen csődbűncselekmény gyanújával a felszámolásokkal összefüggésben. Azonban azt Ibolya sem vitatja: ennél vélhetően lényegesen több bűncselekményt követtek el ezekkel a cégekkel kapcsolatban. A költségvetésnek okozott kár összege meghaladta a 60 milliárd forintot 2010 és 2015 között csak a vádemeléssel lezárt áfacsalásos ügyekben. Ténylegesen azonban ennél lényegesen nagyobb az okozott kár, lévén, hogy ebben a bűncselekmény-kategóriában igen magas a látencia: sok ügy el sem jut a vádemelésig, sőt az esetek egy részére fény sem derül.
