galéria megtekintése

„Ez nem olyan, mint a mosópor” – a fegyverszakma nem érti a kormányt

3 komment


Fekete Gy. Attila

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint hosszabb távon húzóágazat lehet Magyarországon a fegyvergyártás. A szakmát megdöbbentették a tárcavezető szavai. A piaci szereplők nemigen hisznek a fegyvergyártás ilyetén felvirágzásában. A védelmi iparéban annál inkább. Kérdés, tulajdonképpen mit akar fejleszteni a kormány.

Egy hete fogadta el a kormány az Irinyi-tervet, mely szerint 2020-ig 23,5-ről 30 százalékra kell ­növelni az ipar részarányát a bruttó hazai terméken (GDP) belül. Hét ­stratégiai ágazatot jelöltek meg, ezek egyike a fegyvergyártás, ami Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint hosszabb távon húzóágazattá válhat Magyarországon.

A szakmát és a piacot meglepték a miniszter szavai. Egyrészt örültek, hogy a kormány végre rászánta magát a hazai védelmi ipar talpra állítására. Orbán Viktor miniszterelnök már 2010 nyarán ígéretet tett erre, amikor a Parlamentben a honvédség állománygyűlésén emlékeztette az egybegyűlteket: NATO-tagságunk nem azt jelenti, hogy „a NATO majd megvéd minket, mindenkinek elsősorban saját magát kell megvédeni”. Majd megjegyezte: a Magyar Honvédség állapota éppúgy sérti az alkotmányt, mint a washingtoni szerződést.

A Nemzetgazdasági ­Minisztérium (NGM) égisze alatt 2012 januárjára elkészített védelmi és biztonsági iparra kidolgozott szakágazati stratégia pedig azóta is a fiókban porosodott.

 

Most azt nem érti a szakma, hogy a koncepció változott-e meg, vagy csak Varga Mihály fogalmazott túlságosan pongyolán, amikor a hazai fegyvergyártásról mint a magyar ipar leendő húzóágazatáról beszélt. Azt ugyanis még az állami HM EI vezérigazgatója, Móró Lajos is elismerte a Biztonságpiac keddi szakmai konferenciáján, hogy a hazai igények kielégítésére nem érdemes fegyvergyárat alapítani, még akkor sem, ha egy tételben akarnák lecserélni a honvédség és a rendészeti szervek összes kézifegyverét.

A magyar fejlesztésű GM6 LYNX. Nem olyan, mint a mosópor
A magyar fejlesztésű GM6 LYNX. Nem olyan, mint a mosópor
Forrás: vedelmiipar.hu

Ezzel együtt a kormányzati tervek között – úgy tudjuk – szerepel a fegyvergyártás feltámasztása. Ha igaza van is a HM EI vezérének, és százezer fegyver legyártására nem érdemes vállalatot alapítani, ezen a piacon igencsak relatív, hogy mi éri meg és mi nem. – A fegyver nem olyan, mint a mosópor, amit bárhol meg lehet próbálni eladni. Fegyverek iránt mindig csak bizonyos térségekben van kereslet, és olyankor minden gyártó ott próbál meg érvényesülni – magyarázta lapunknak Móró.

A fegyveripar és -kereskedelem szigorúan szabályozott, ENSZ-korlátozásokkal nehezített pálya, ahol csak a legjobbak, legtőkeerősebbek és legbefolyásosabbak maradhatnak talpon. Ugyanakkor olykor kifejezetten előnyös lehet, ha egy ország bizonyos fegyverekből, főként az azokhoz tartozó lőszerekből részlegesen vagy teljesen önellátó. Mert amikor hirtelen szüksége lenne ezekből nagyobb mennyiségre, akkor vagy nem kap, vagy csak nagyon drágán.

Magyarországon 120 cég végez hadiipari tevékenységet, amelyek valamivel több mint 1700 embert foglalkoztatnak. A védelmi iparban érdekelt vállalatok száma persze magasabb, és összességében tízezres nagyságrendben foglalkoztatnak szakmunkásokat és mérnököket. A Rábát kivéve valamennyi kis- és középvállalat. A Magyar Védelmiipari Szövetség, amely az utóbbi években a védelmi piac kőkemény lobbistájává vált, szeretné elérni, hogy a kormány a kis forrásigényű területeket fejlessze. Kitörési pont lehetne például a járműalkatrész-gyártás és az elektronikai fejlesztés, a vegyvédelem, a vegyi felderítés és a vegyszermentesítés. Fegyver- és lőszergyártásra csak az importfüggőség csökkentése miatt volna érdemes vállalkozni.

Drónban jók vagyunk

Magyarország kevés katonai vagy kettős rendeltetésű – azaz katonai és polgári célokra egyaránt használt – eszközt állít elő egymaga. Léteznek világhírű magyar fejlesztésű mesterlövész- és tankelhárító fegyverek, radarok, de ezeknek a többségét is importáljuk. Talán az egyik legsikeresebb magyar hadiipari termék egy mobil laborató­rium, amelyet NATO-szinten is elismertek. Ám miközben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) légelhárítói magyar céldrónokot próbálnak lelőni, váltakozó sikerrel, a Magyar Honvédség itthon és a külföldi misszióiban is izraeli dró­nokat használ.

Nem hozott zsíros üzleteket a szerb, majd a horvát határon rohamtempóban elvégzett kerítésépítés a magyar védelmi iparnak. Eredetileg az állami cégeknek kellett volna elvégezniük a munkát, de a kapacitás kicsi, a határidő pedig túl rövid volt ehhez, ezért kénytelenek voltak bevonni civil alvállalkozókat is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető