A KSH adatai szerint a munkanaphatástól megtisztított index a termelés 3,4 százalékos csökkenését mutatja. Erről az aprócska tényről bölcsen hallgat a nemzetgazdasági tárca témában kiadott gyorsértékelése, amely az emeli ki, hogy éves alapon a feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya 16,3 százalékkal növekedett, míg az összes új rendelés stagnált februárban. Ezen belül a belföldi rendelések ugyan egyszeri tételnek köszönhetően, de igen jelentős mértékben, 57,1 százalékkal emelkedtek a vizsgált hónapban.

Ami a tényszámokat illeti, a termelés az év első két hónapjában 0,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított index az ipari termelés 0,8 százalékos februári növekedését jelzi. A részletes adatok megegyeznek a korábban közölt előzetes számokkal.

Az ipari export 2012 első két hónapjában 0,9, februárban 1,1 százalékkal emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Februárban a feldolgozóipar exportjának közel háromtizedét képviselő járműgyártás kivitele jelentősen, 16,7 százalékkal bővült.

Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának közel egynegyedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása folytatta a lassan egy éve tartó visszaesését: exportvolumene 16,1 százalékkal csökkent éves összevetésben.

Az ipar belföldi értékesítése január-februárban 1,4, februárban 3,9 százalékkal nőtt 2011 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai februárban 0,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az előző év azonos hónapjához képest a feldolgozóipar termelése 0,5 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 5,9 százalékkal nőtt februárban. 2012 februárjában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban a termelés bővülését regisztrálta a KSH. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás kibocsátása – a januári 1,1 százalékos visszaesés után – kiugróan, 16,9 százalékkal nőtt, amely mind a hazai (11,3 százalékos), mind a külpiaci (16,7 százalékos) eladások erőteljes növekedésének az eredménye.

A másik legnagyobb súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 20,8 százalékkal csökkent, nagyrészt a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése miatt.

A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően, 8,3 százalékkal emelkedett, ehhez a hús- és baromfihús-feldolgozás és -tartósítás szakágazatok kiemelkedő teljesítménye is hozzájárult. Jelentős volumenbővülést regisztrált még a statisztikai hivatal a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása (8 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (9,6 százalék) is.

Jól teljesített ebben a hónapban a kisebb súlyú gyógyszergyártás is: az alág termelése 11,3 százalékkal nőtt, bár a kivitel 8,4 százalékkal visszaesett fél évig megszakítás nélkül tartó masszív növekedést követően, míg a belföldi értékesítés szeptember óta a legnagyobb mértékben, 11,6 százalékkal nőtt.