Viszonylag kis, 20 MW teljesítményű "bioerőművet" adtak át ma Szakolyban - derül ki az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közleményéből. A szükséges 14 milliárd forint hitelt ugyanis az MFB és a K&H fele-fele arányban biztosította. A kormány ezen kívül a beruházáshoz 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást is nyújtott. A mai ünnepségen Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: az egység 200 új munkahellyel járul hozzá a térség foglalkoztatási gondjainak mérsékléséhez.

A céginformációs adatbázis szerint a beruházás mögött álló, pontos nevén DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Zrt. 50 százalékot meghaladó tulajdonosa a Liget Bioenergia Művek Kft., amely mögött négy magánszemély, Derzsi Miklós, Lontay Zoltán, Polgári István és Szőke Károly áll. A közlemény szerint a DBM további tulajdonosa Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Tohoku Epco, a mérnöki feladatokat végző GEA EGI Zrt. (melynek német anyavállalata a tőzsdén forog), valamint a Vegyterv IS Zrt. (melynek áttételes fő tulajdonosa az adatok szerint Pinczés Imre).

Az erőmű tüzelőanyagáról Lontay Zoltán, a DBM igazgatósági tagja közölte: a felhasznált biomassza a térség erdeiből, fűrészüzemeiből, mezőgazdaságából származik. Ez nem veszélyezteti a lakosság tűzifaellátását, az erőmű ugyanis elsősorban más célra alkalmatlan hulladékanyagokat használ fel - tette hozzá. A térség földtulajdonosai az erőmű építésével párhuzamosan úgynevezett energiaültetvények létesítésébe kezdtek, amelyeken intenzív fásszárú kultúrák alkalmazásával gazdaságos és környezetkímélő módon tudnak előállítani biomasszát az erőmű számára - fogalmazott.

Ebből tehát az derül ki, hogy az erőmű fatüzelésű lesz. Azt nem közölték, hogy amíg az energiaültetvények beérnek, mit tüzelnek el, illetve az említettek mellett másodsorban milyen anyagokból nyernek majd energiát. A közölt adatok szerint az erőmű éves tüzelőanyag-igénye 170-180 ezer tonna. Köztudott: A kormány az ilyen, környezetkímélőnek mondott áramtermelés számára kiemelt tarifát biztosít - no nem a költségvetésből, hanem a mindenki által fizetendő áramtarifa meghatározott, egyre növekvő részéből.

A közlemény szerint Lontay Zoltán kifejtette: A helyi vállalkozók és önkormányzatok a valamikori dohány- és almaültetvények helyére olyan gazdasági tevékenységet képzeltek el, amely enyhíti a térség 40 százalékos munkanélküliségi gondjait. Az erőműben több mint 50 alkalmazott dolgozik és további 150-200 fő találhat megélhetést az erőmű számára szükséges biomassza termelése, feldolgozása, szállítása területén.

A közlemény kitér arra, hogy a kormány az Unió felé 600 MW ilyen jellegű áramtermelést vállalt. A mellékelt adatok között pedig megemlítik, e téren Magyarország jelenleg az EU-25-ökön belül az utolsó helyen áll.

Kapcsolódó cikkek: Szénerőműterv Mátraterernyén | Mégis lesz terebesi erőmű? | Milliárdok keringenek Kapolyi állami üzleteiben | Újra düböröghet a gyár Péten | Új japán-magyar kockázatitőkealap indul Magyarországon