Ezt elérte a kormány: egyre több a rossz adós
Növekszik azoknak a száma, akik nem törlesztik rendesen a hitelüket: csaknem kétmillió esetet regisztráltak a központi rendszerben.
Negyvenkétezerrel nőtt az év közepéig a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) regisztrált lakossági mulasztások száma. A KHR az a lista, amelyet a pénzintézetek közösen tartanak fenn, hogy kiszűrjék a megbízhatatlan adósokat, valamint azokat, akik csalást vagy bűncselekményt követtek el a pénzintézetek kárára.
|
Minden kölcsönfelvevőt vizsgálnak
Veres Viktor / Népszabadság |
A lajstromban szereplő esetek száma június végére elérte az 1,838 milliót – mutatják a rendszert üzemeltető BISZ Zrt. adatai. Ez a szám 2014-ben volt a legnagyobb a rendszer létrehozása óta: akkor 1,896 millió esetet regisztráltak. Igaz, már az azt megelőző évben nőtt az esetszám. A kormány akkoriban több, a devizahitelesek fizetési problémájának megoldását célzó intézkedést hozott: az árfolyamgát bevezetését az elszámolás, illetve a forintosítás követte.
Hogy két éve a devizahitelesek miatt indult-e növekedésnek a rossz adósok száma, az nem derül ki az adatokból. Az azonban biztos, hogy a devizahitelesek „megmentését” célzó intézkedéseket a kormány részéről mindig bankellenes nyilatkozatok kísérték. Szakértők már akkor figyelmeztettek: a fizetési morál romlik, ha a hitelek bedőlése miatt csak a „kapzsi” bankokat hibáztatják.
Most úgy látszik: a jóslat bevált. Bár a fizetési késedelemmel rendelkezők pontos száma nem ismert, több mint egymillió magánszemély lehet a rossz adósok listáján. A mulasztások amúgy nem csak hitelhez kapcsolódhatnak, a rendszer rögzíti a bankkártyás visszaéléseket is.
Az elmúlt egy évben lezárt ügyek száma a 2015. év végi 421 ezerről 328 ezerre csökkent, a pozitív hiteltörténettel rendelkező adósokkal együtt 4,949 millió magánszemély van számon tartva a KHR-ben, ez 12 ezres növekedés fél év alatt. Fennálló lakossági hitelszerződésből 7,638 milliót tartanak számon, s 140 ezer gazdasági társaságnak van futó megállapodása. Ez utóbbi szám nőhet, ha valóban segít a jegybank lépése: az MNB és a BISZ Zrt. egy új adatbázissal, illetve a rá épülő csődvalószínűség-elemző modellel segíti majd a vállalati hitelezést.
Hiteles megoldás
A listán szereplő ember nehezebben kap hitelt, akár adósként, akár kezesként, akár zálogkötelezettként szerepel a kölcsönnél. Valaki akkor kerül fel a listára, ha egy hitel esetében 90 napon keresztül a minimálbérnél nagyobb összeggel tartozik. A teljes tartozás kifizetése után státusza passzívra vált, ez után egy évvel kerülhet le listáról. A behajthatatlan tartozások után öt évig marad a listán az adós.
