A pedagógusoknak például jövőre kevesebbet irányoztak elő az ideinél: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését az eredeti terv kevesebb mint felére, 22 milliárdra méretezték. A bérekkel együtt a Klik költségvetése 108 milliárd forinttal kisebb lesz az idei előirányzatnál.
A kamatcsökkenés miatt 77 milliárd forinttal csökkennek az adósságszolgálati kiadások. A tartalékok szintjét 30 milliárddal mérsékelték. Mivel az úszó-vb-hez kapcsolódó beruházásokat a jövő évről idénre hozták, e célra jövőre már "csak" 8,9 milliárd szükségeltetik. 4,6 milliárddal beljebb leszünk amiatt is, mert már nem kell költeni a milánói világkiállítás pavilonjára. Százmilliárdot költenének a paksi bővítésre, ami 13 milliárd forinttal kevesebb az idei összegnél.
A kérdés persze az, hogy a kormánypárti frakciók és képviselők milyen módosító indítványokat adnak be ez idő alatt, vagyis mennyire szedik szét a büdzsét - értékeli a helyzetet a lap.
Kormány: A kiszámíthatóság költségvetése
Varga Mihály költségvetési expozéjában a jövő évi költségvetés fő célkitűzéseként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működtetésére, amennyit az állami bevételekből fedezni lehet. Hozzátette: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol. A miniszter expozéjában közölte: csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa; több pénz lesz például oktatásra, egészségügyre, a jóléti szférára. Az önkormányzatok jövőre 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forintot biztosít - ismertette.
Fidesz: Az előrelépés költségvetése
A 2017-es költségvetés garantálja, hogy mindenki egy újabb lépést tehessen előre - mondta Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka. Az intézkedések közül kiemelte, hogy csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája - 27-ről 5 százalékra -, továbbá az éttermi és az internetszolgáltatásoké, 18 százalékra. Az éttermi vendéglátással kapcsolatban a politikus megjegyezte, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket az áfacsökkentés, akkor 2018-ban tovább, akár 5 százalékra is mérséklődhet a forgalmi adója. Folytatódik a családbarát politika is: tovább emelkedik a családi adókedvezmény összege a kétgyermekes családoknál - jelezte. 2017 a lakásépítés éve lesz Magyarországon - folytatta a kormánypárti képviselő -, a költségvetés ugyanis több mint 200 milliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására. Ezzel ráadásul munkahelyek ezrei jöhetnek létre az építőiparban - hívta fel a figyelmet. Mindez komolyan érinti az államháztartás bevételi oldalát, de a kormánynak nem áll szándékában felpuhítani a büdzsét - mondta Szűcs Lajos, kiemelve, hogy jövőre az állam működését tekintve nullszaldós lesz a költségvetés.
KDNP: A családok költségvetése
A családok számára olyan kedvező költségvetést, mint a jövő évi, a polgári kormány még sosem tudott beterjeszteni - hangsúlyozta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka. Beszélt arról, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével egy átlagos család évente mintegy 35-40 ezer forintot takaríthat meg. Növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye, az otthonteremtési lehetőségekre pedig összesen 211 milliárd forintot szán a kormány - sorolta, a dokumentum legkarakteresebb jegyének nevezve az adócsökkentést és az otthonteremtés segítését. Szerinte nem csupán szlogen, hogy jövőre mindenki előreléphet eggyel: ez a növekvő bérekben vagy a nyugdíjak reálértékének megőrzésében is tetten érhető.
MSZP: A szemfényvesztés költségvetése
A szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy, a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. Az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapjaiban elhibázott a büdzsé, a társadalom kettészakítottságát és Magyarország régiós országoktól való lemaradását erősíti.
"Folytatódik tovább az ország lerablására épülő Fidesz-közeli vállalkozóknak, családtagoknak súlyos milliárdokat számolatlanul nyújtó kormányzás" - fogalmazott, majd hozzátette: "önöknek az első a család, mármint a miniszterelnök-közeli családok sora". A kedvezményezettek között említette a Mészáros, a Tiborcz, a Garancsi és a Matolcsy "klánt".
Jobbik: A kiszáradt gazdaság költségvetése
A "kiszáradt gazdaság" költségvetésének tartja a jövő évi büdzsé tervezetét a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka a törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, hogy számos ponton "szakmai blődlik" szerepelnek az előterjesztésben. Újra biankó csekket kérnek, mint az elmúlt hat évben sokszor - összegezte véleményüket az ellenzéki politikus, aki feltette a kérdést: ez már a polgári Magyarország vagy lesz még rosszabb? Szóvá tette, hogy még a 2015-ös büdzsével sem számoltak el, zárszámadás nélkül adta be kormány a jövő évi költségvetést.
Együtt: A pillanat költségvetése
Szelényi Zsuzsanna, az MTI megfogalmazásában "az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő" úgy vélte: a jövő évi költségvetés a pillanaté és nem a holnapé, holott Magyarország legfontosabb problémája, hogy az emberek nem látják a jövőt. Szerinte mérhetetlen a pazarlás a költségvetésben, abban ezermilliárd forint van, ami nem jó célokat szolgál. Hozzátette: óvodákra, iskolákra, egyetemekre, kutatás-fejlesztésre kellene fordítani a pénzeket, alapvetően az emberekre kellene költeni.
PM: A zsarnokok költségvetése
A zsarnokok és az erkölcsi nullák költségvetésének nevezte a 2017-est Szabó Tímea, a PM független képviselője, aki szerint 8 millió ember elszegényedése várható. A PM tiltakozik a zsarnokság és az eszement pénzszórás költségvetése ellen - jelentette ki a politikus, aki 120 milliárd forintos átcsoportosítást javasolt az egészségügyi dolgozók béremelése érdekében. Gyermekétkeztetésre további 50 milliárd forintot költene, 15 ezer forintra emelné a családi pótlékot és bevezetné az alapjövedelmet - ismertette kezdeményezéseit a képviselő, aki a nettó minimálbért 100 ezer forintra emelné.
LMP: A leszakadás költségvetése
A további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka. Az ellenzéki párt képviselője úgy vélte: ez a költségvetés a ma rendelkezésre álló alternatívák között a legrosszabb választás, rossz döntéseket tartalmaz rosszul kitűzött célok érdekében, nem old meg sürgető problémákat és nem segít Magyarországon. "Ez a további leszakadás és szétszakadás költségvetése, nem jó másra, mint növelni a szakadékot a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között. Ez a költségvetés a magánérdekek költségvetése, a kormány írta, de a szerzők kezét oligarchák fogták és irányították" - fogalmazott.
Visszautasított ellenzéki kritikák
Az ellenzéki vezérszónokokra reagálva Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta: az ellenzéki frakciók nem ismerik a költségvetési javaslatot, a gazdaságpolitikai számok ugyanis épp az ellenkezőjét mutatják az állításaiknak. Megjegyezte, hogy míg 2002 és 2010 folyamatosan nőtt az államadósság, addig 2011-től évről évre csökken. Az államtitkár visszautasította, hogy a kormány forrásokat vonna ki az oktatásból és az egészségügyből. 2016-ról 2017-re - ismertette - 166 milliárd forinttal nőnek az egészségügy kiadásai, az oktatási jellegű plusz kiadások pedig meghaladják a 200 milliárd forintot. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az otthonteremtéssel kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a program igenis érdemi segítséget jelent mindenkinek. Jelezte, a kormány a saját tulajdonú lakás megszerzését támogatja.
ÁSZ: Megalapozott a büdzsé
Domokos László, a számvevőszék elnöke közölte, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottnak tartja a 2017-es költségvetési törvényjavaslat egészét. Hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek. Az ÁSZ-elnök azt mondta, a törvényjavaslat - egy előírás kivételével - megfelel az alaptörvényben, a stabilitási törvényben, valamint az államháztartásról szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.
A Költségvetési Tanács is megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat - ismertette Kovács Árpád, a szervezet elnöke. Elmondta, a törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. Az adóbevételeket összességében reális alapon, az egyéb bevételeket konzervatívan tervezték - értékelt, hozzátéve: a növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére. A KT megállapításai szerint a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a javaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. Kovács Árpád kiemelte, hogy megvalósul az alaptörvény előírása, ugyanis 2017 végére az államadósság-mutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken.
