A 97 ezer építési vállalkozásból 87 ezer 5 fő alatti, itt nincs olyan szellemi kapacitás, amely megteremtené a fenntartható építés alapjait - tette hozzá az elnök.

Az uniós szabályozás szerint 2021 első napjától csak közel nulla energiaigényű lakóépület kaphat építési engedélyt, a középületeknél ez a követelmény már 2019-ben hatályba lép. Magyarországon az épületekkel kapcsolatos energetikai követelmények 2006 óta változatlanok, és a közeli tervek közt nem szerepel a szigorítás - mondta Soltész Ilona, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a konferencián.

Egy épület költségét egész élettartamára kell vizsgálni - mondta előadásában Horváth Sándor, az ÉVOSZ fenntartható építés munkabizottságának a vezetője. Lehet, hogy a beruházás többe kerül, de a működtetés során ez a többszörösen megtérül - tette hozzá. A teljes élettartam a rajzasztalon kezdődik, és az elbontással fejeződik be.

Várhatóan szeptemberben jelennek meg és januártól lesznek hatályosak azok az új követelmények, amelyek nélkül nem adhatók ki az építési engedélyek. Soltész Ilona ezek között említette azt, hogy meg kell vizsgálni: hőszivattyúval fűthető-e az adott épület, illetve a fűtésére használható-e megújuló energia.