Éveket nyert Quaestor-ügyben a bíróság
Miként azt múlt pénteki sajtótájékoztatóján Ibolya Tibor fővárosi főügyész előre jelezte, a Fővárosi Főügyészség a törvény adta lehetőséggel élve tudatta mindazokkal, akiket korábban nem hallgattak ki tanúként, és akik különböző Quaestor-cégek által értékesített kötvényeket vásároltak – majd miután kiderült, hogy átverték őket feljelentést tettek –, hogy ügyükben mellőzték a nyomozást.
Ez korántsem azt jelenti, hogy az érintettek nem számítanak az igazságszolgáltatásnak, vagy hogy az ő kárukat senki nem téríti meg. A kártalanítás a büntetőeljárástól függetlenül zajlik. A rendőrség és az ügyészség azért mellőzte több tízezer sértett esetében a nyomozást, mert „a (Tarsoly Csaba és társai ellen folyó nyomozás során) feltárt bűncselekmények közül az elkövetési érték számos esetben 50 millió, illetve 500 millió feletti. Ezek büntetési tétele öttől 20 évig terjedő szabadságvesztés". Az ügy büntetőjogi megítélésén mit sem változtatna, ha kihallgatnának még pár száz vagy ezer, kisebb összegekkel megkárosított egykori Quaestor-ügyfelet.
Ibolya korábbi nyilatkozata szerint „négy évet spóroltak" azzal, hogy nem hallgatták ki az összes károsultat csak azért, hogy kihallgassák őket. Ennek azért van jelentősége, mert a bírói gyakorlatban az eljárás elhúzódása enyhítő körülménynek számít. Tarsoly Csaba és társai így, ha a bíróság bűnösnek mondja ki őket, lényegesen súlyosabb ítéletet kaphatnak, mint ha még évekig nyomoznának és minden sértettet kihallgatnának az ügyükben.
