Fenyőfákat pakolnak teherautóra az Egererdõ káli csemetekertjében

MTI - H. Szabó Sándor

Az uniós törekvésekkel összhangban bevezetjük a faanyag származási igazolási rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy ne csak az erdőben, hanem fakitermelést követően, például közúti szállítás során, telephelyeken, értékesítéskor is tetten lehessen érni az engedély nélkül kitermelt fát értékesítő személyeket – mondta Nagy Dániel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a végszavazás előtt álló új erdőtörvényről.

A favagyon védelmének érdekében – olasz és francia gyakorlat nyomán – felállítják az erdészeti hatóság keretében az erdővédelmi szolgálatot. Az új szervezeti egység 24 órás információs szolgálatot adva, bármikor elérhető, ha például egy társhatóság valamilyen illegális fakitermelés, vagy lopott fa ügyében érdeklődik. De az összehangolt erdőőrzés mellett ez a szervezeti egység irányítja majd a természeti erdőkárok – erdőtűz, nagyterületű rovar-, gombakárosítások – megelőzését, felszámolását.

E szervezeti egységhez tartozik majd az a 60 főt számláló fegyveres alakulat is, amely hatósági jogkörrel intézkedhet.
Az új törvény bővíti, pontosítja az erdészek intézkedési jogkörét, így például a nem igazolt származású faanyagot az erdész a jövőben az elkövetés – gépjárművel, fűrésszel együtt – eszközével együtt visszatarthatja.

Fontos változás az is, hogy egyszerűsödik a fakitermelés szabályozása is. Jelenleg az erdészeti hatóság, eléggé bonyolult bejelentési és engedélyezési rendben az erdőtulajdonosoknak évente határozza meg, hogy mennyi fát termelhetnek ki. Az új törvény szerint ez úgy módosul, hogy éves bontásban, tízéves kitermelési kvótát biztosít. A korábbiakkal szemben a könnyebbséget az jelenti, hogy az erdőgazdálkodónak évente már nem kell engedélyeztetni, csupán a szakhatóságnál bejelentenie kell a tervezett kitermelést.

A főosztályvezető szerint ettől nem kell a túlzott kitermeléstől tartani, hiszen a tízéves engedély kiadásakor figyelembe vették, az újratelepítés, a természet és tájvédelem szempontjait. Továbbá az éves bejelentést követően 30 illetve 45 nap után végezhető csak el az adott erdészeti művelet, ha ezalatt az erdészeti hatóság nem értesíti az erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodónál a szakmai feladatokat irányító erdészt, hogy új körülmény – például egy védett ragadozó madár beköltözése – miatt a korábban engedélyezett tevékenységet (csemeteültetést, fakitermelést, erdőápolást) nem végezheti el.

Gyarapodó erdők

Magyarország erdőterülete az elmúlt 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott. A nagyarányú erdőtelepítéseknek is köszönhető, hogy az 1921-ben még alig több mint egymillió hektár erdőterületünk ma már csaknem 1,9 millió hektár. A Nemzeti Erdőprogram alapján a jövőben is folytatódik az erdők bővülése, így Magyarország úgynevezett erdősültsége a jelenlegi 20,3 százalékról 2015-re 27 százalékra növekedhet. Az elmúlt évtizedben, az erdőtelepítésekben kiemelkedő szerepet vállaltak a magánerdő-gazdálkodók, akik mintegy egymilliárd facsemete, illetve makk elültetésével, több mint százezer hektár új erdőt telepítettek.Nem tudunk erdőt menteni?

Borsodi falopások

Az Európai Bizottsághoz, valamint az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordul a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) a Zempléni-hegységben történt falopások miatt. Zsák Ferenc elnök szerint azért kérik az uniós intézmények segítségét, mert a magyar hatóságok nem tudták biztosítani a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Makkoshotyka fölötti, magántulajdonban levő, a kiemelt védettségű Natura 2000 hálózatba tartozó erdőrész megóvását a tolvajoktól. A terület tulajdonosa - aki neve elhallgatását kérte - tudósítónknak azt mondta: több alkalommal is feljelentést tett a károkozások miatt a sárospataki rendőrségen. A legjelentősebb ezek közül a mintegy 1500 köbméter fa kivágása és eltulajdonítása volt. A falopásból származó összes kárt mintegy 45 millió forintra becsülte a tulajdonos. Az ügyben indult eljárások eddig nem hoztak eredményt.

Gál Krisztián, a sárospataki rendőrkapitányság helyettes vezetője kérdésünkre úgy nyilatkozott: a rendőrségnek nem feladata az erdők őrzése, mégis számos akcióval igyekeznek elejét venni a természetet is károsító bűncselekményeknek. Ilyen például a fát szállító járművek gyakori ellenőrzése, vagy az illegális fakereskedelem visszaszorítása. A TTT korábban az ugyancsak Borsod megyei, szinte teljesen kiirtott sajóládi erdő kapcsán egyszer már fordult az Európai Bizottsághoz, amely akkor figyelmeztetésben részesítette Magyarországot, mert nem sikerült megmenteni a természetvédelem alatt álló területet. Zsák Ferenc úgy véli, a magyar jogrendszer és a hatóságok nem tudják biztosítani az erdők védelmét. Amellett, hogy törvénymódosításra lenne szükség, a legnagyobb baj hazánkban az erdők pusztításával szembeni közöny.

Kapcsolódó cikkek: Aki kicsit lop, az is börtönbe kerülhet | Lakat alatt a világörökségi törvény | Színházi mi mennyi | A törvény előszobája | Továbbra sem írja alá a módosított oktatási törvényt a szlovák államfő