A KEHI feljegyzése általánosságban szólt az alapvető folyamatok szabályozatlanságáról, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulásáról, az átláthatatlan gazdálkodásról és a kontroll hiányáról. Kiemelkedő kockázatnak nevezi azt, hogy az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat teljes mértékben kiszervezték a társaságok.
A kiszervezett feladatokra a vállalkozókat versenyeztetés nélkül választották ki, évről évre ugyanazokkal kötöttek szerződést, az árakat pedig nem a piaci viszonyok határozták meg. Összesen mintegy nettó 7,6 milliárd forintot fizettek ki a vállalkozóknak, miközben a díjak között jelentős eltérés volt.
Ugyanannak a fakitermelési módnak az átlagos díja a Bakonyerdő Zrt.-nél a feljegyzés szerint 3437 forint volt köbméterenként, míg a Zalaerdőnél 4998.
|
A fakitermelés díja jelentősen eltért a különböző gazdaságoknál
Bánhalmi János / Népszabadság |
A Zalaerdő esetében érdekes, hogy a fakitermelési díjon felül 2012-ig nettó 406 millió díjprémiumot is fizettek egy vállalkozásnak azért, mert az adott munkát határidőre, megfelelő minőségben elvégezték, noha ez egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.
Gondot jelentett az is, hogy a fakitermeléshez szükséges, olykor több tízmillió forintos gépekkel előfordult, hogy azt az erdőgazdaság vette meg a vállalkozó helyett, majd bérbe adta annak, akire rábízta a munkát, ám engedélyezték, hogy a vállalkozó azzal harmadik személynek dolgozzon.
A Zalaerdő például 510 millióért vásárolt olyan gépeket, melyeket azonnal bérbe is adott. A Sefagnak pedig úgy végzett fuvarozási feladatokat egy vállalkozó az erdészet kocsijával, hogy azért nem fizetett bérleti díjat.
Több gép sorsa is meglehetősen érdekes: a Zalaerdő például többet is eladott korábbi bérlőknek, verseny nélkül vagy zártkörű árverésen, s a KEHI feljegyzése szerint később, amikor már nyilvános árverésen értékesítették az eszközöket, a vételár 60-80 százalékkal haladta meg a korábbit.
A jelentés említi, hogy a Sefag és a Mecsekerdő a tűzifa közel felét erőműveknek értékesítette, miközben a lakosságnak 1300-2200 forinttal drágábban adta a kemény tűzifa köbméterét.
Hasonló sztorik sokaságát említi még a jelentés, kiemelve, hogy az erdőgazdaságok eredménye rendkívül alacsony, a bevétel alig három százaléka. Ennek ellenére volt olyan vezérigazgató, aki 8,4 millió, 10,8 vagy 11 millió forint prémiumot kapott.
A Földművelésügyi Minisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, hogy hozzájuk nem érkezett meg ez a jelentés.
Tiltakozás
Cikkünk megjelenése után az érintett vállalatok közleményt juttattak el szerkesztőségünkhöz. Ez így hangzik:
„Tiltakozunk az állami erdővagyont kezelő társaságokkal kapcsolatban, a sajtóban megjelent súlyos vádakkal szemben. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal anyagát nem ismerjük, annak tartalmába nem volt lehetőségünk betekinteni, kérjük, bocsátsák azt rendelkezésünkre. A médiában megjelent vádakat aljas támadásnak tekintjük és alaptalannak tartjuk. Visszautasítjuk ezeket a rágalmakat.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Egererdő Erdészeti Zrt.
Mecsekerdő Zrt.
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.
Verga Zrt Zalaerdő Erdészeti Zrt.”
