A magas nyersanyagárak miatt szénkitermelési befektetéseket tervez több ország - írja csütörtökön a Dziennik Gazeta Prawna lengyel napilap.

Oroszország már elfogadta az ágazat fejlesztési tervét. Németország az atomenergiát helyettesíti szénnel. A jelentős szénvagyonú Mongólia a világtendencia miatt az évtized nyersanyaghatalmává válhat.

Az orosz miniszterelnök által aláírt tervezet szerint Oroszország, a világ harmadik legnagyobb szénexportőre 2030-ig 93 millió eurót fektet be a szénkitermelésbe.

A régi bányák felújításán kívül újakat is építenek, például a szibériai Tuvai Köztársaságban. Ezáltal két évtized alatt harmadával 430 millió tonnára növelik a kitermelést. A nyersanyag egyharmadát exportálja.

A lap hangsúlyozza, a döntésnek komoly következményei vannak az orosz szenet importáló Lengyelország számára. Egy tonna lengyel szén kitermelése 63 euróba kerül, míg Oroszországban 9-16 euró a költség. Ezért várhatóan nőni fog a behozatal.

Elemzők szerint 2025-ig Mongólia 12-szeres GDP-növekedést ér el, egyebek közt az 5 milliárd tonnára becsült nyersanyagkészletnek köszönhetően.

Az orosz és a mongol szenet várhatóan elsősorban Kína importálja majd, mert gazdag nyersanyagtartaléka becslések szerint 35 éven belül kiapad.

Kapcsolódó cikkek: Létszámleépítés az E.ON-nál | Újratöltött RWE-vélemény a Nabuccóról | Paks nem adja ki a botrányos tanulmányt | Paksi mérnök a Vértesi Erőmű élén | Elküldték a Mavir vezérigazgatóját