Kétségtelenül siralmas év volt a tavalyi a hazai turizmus számára, azonban a Magyar Szállodaszövetség elnöke, Erdei János szerint a kizárólag mínuszos előjelekkel teli statisztikában már ott pislákol a remény. Az év egészére ugyan már nem tudott hatni, de tény, hogy az év utolsó hónapjában a magyar szállodákban tizenhárom hónap után végre megállt
a csökkenés íve, és ha növekedésről még nem is lehet beszélni, stagnálásról az előző év decemberéhez képest már igen.

Ha a folyamat tovább tart, hamarosan pozitívba válthat a szaldó, különösen akkor, ha sikerül forgalomserkentő akciókat indítani a közeli piacokon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése 2009 egészére a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának 10 százalékos, a belföldiek esetében pedig 7 százalékos csökkentését mutatja. Az átlagosan 43 százalékos kihasználtság november végéig 44,1 százalékos volt, de a december első három hete hagyományosan gyenge időszak, és most is lehúzta a statisztikát.

Figyelemre méltó, hogy az ötcsillagos hotelek 53,8 százalékos, a négycsillagosok 48,5 százalékos kihasználtsága mellett eltörpülnek az alacsonyabb kategóriájúak, ahol 23,8-38,4 százalék közötti volt a foglaltság csupán. A szállodaiparon belül már csak a minőséget lehet eladni, ezért - mint arra Erdei utalt - az utóbbi egy évben több egy-két és háromcsillagos hotel bezárt, vagy magasabb kategóriába lépett. A budapesti férőhelyek száma ugyanakkor a válság dacára hatezerrel nőtt a korábban elindult fejlesztések miatt.

A kereskedelmi szálláshelyek 222 milliárd forintos árbevétele, melyből 128 milliárd forint volt a szállásdíj, folyó áron számítva 10 százalékkal kevesebb a korábbinál. Ez egyes vállalkozásoknál csak a nyereséget csökkentette, de volt,
akiknél a korábbi, szerény nyereséget veszteségbe fordította. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14.944 forint, az ötcsillagosoké kétszer ennyi, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt.

A legjobban, vagyis a legkevésbé rosszul a gyógyszállók forgalma alakult, igaz, a 2009-es év egészére kimutatott 57 százalékos foglaltságuk mintegy 4 százalékkal kevesebb a 2008-as eredményüknél. A tavalyi szállóvendégek közül minden negyedik gyógy- és wellness hotelben foglalt szobát. A legnagyobb veszteség a szinte kizárólag belföldi vendégekből élő panzióké, ahol 14 százalékkal esett vissza a kihasználtság egy év alatt.

A vendégéjszakák csökkenése az ország valamennyi régiójában bekövetkezett, a két legfontosabb területen, Budapesten és a Balatonnál 11, illetve 8 százalékos volt az elmaradás. A belföldi vendégforgalom majdnem egyharmada, pontosabban a 29 százaléka kötődik az üdülési csekkekhez, amiből a kereskedelmi szálláshelyek
25,4 milliárd forinttal részesedtek. Ez folyó áron számítva 7 százalékkal több, mint az egy évvel korábban regisztrált csekkes bevétel.

Kapcsolódó cikkek: Egyre kevesebb szállóvendég | Azonos vendégszám, megugró bevétel | A szállodai szobák kétharmada üres | Panganak a szállodák, a turisták inkább otthon maradnak | Egyre kevesebb a német, egyre több a román és a lengyel turista