galéria megtekintése

Eltűnt a devizahitelek 90 százaléka

3 komment

NOL

Az ügyfelek nagyobb része ugyan ma ebből még nem sokat érez, de a pénzügyi statisztikában már megjelent az elszámolás és a devizahitelek forintkölcsönre váltásának hatása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint márciusban a háztartások devizahitel tartozása 3417 milliárd forinttal 303 milliárdra csökkent, míg a forintkölcsönök állománya 2731 milliárddal 5910 milliárd forintra nőtt. A lakosság adóssága a hónap során 687 milliárd forinttal lett kisebb, amelyből közel 650 milliárd az elszámolás és a forintosítás hatása.

A devizahitelesek tartozása több mint 17 százalékkal csökkent az elszámolás és a forintosítás eredményeként (bár ez még vélhetően nem a végleges adat), míg az MNB előzetesen átlag 20 százalék körüli mérséklődéssel számolt. Ehhez jön még hozzá a kamatok csökkenése (az egyoldalú emelések eltörlésével a hitelterhek visszaállnak az eredeti szintre), amellyel együtt

az adósok havi törlesztőrészlete elvileg akár 25 százalékkal is alacsonyabb lehet az addiginál.

Az MNB adatai szerint a pénzintézeteknek mintegy kétmillió devizakölcsönnel kell elszámolniuk. Ebből 1,89 millió hitel esetében kell április végéig postára adni az elszámolást, míg 110 ezer szerződésnél a bírósági eljárás elhúzódása miatt valamivel később érkeznek a levelek. (Utóbbi körbe tartozik például a K&H, amelynek június közepéig kell végeznie.)

 

Ehhez képest a Magyar Posta tájékoztatása szerint április 30. délutánig 1,6 millió elszámolást adtak postára. Ez alapján a pénzintézetek akár 200 ezer hitelszerződésnél is megcsúszhattak az elszámolással – ami végül is nem olyan rossz arány, tekintettel arra, hogy mekkora feladatról van szó.

A munkának pedig még akkor sem lesz vége, ha már minden devizahiteles megkapta a levelet, illetve a neki járó pénzt, jóváírást. Ősszel további mintegy kétmillió forinthitellel kell elszámolniuk a pénzintézeteknek, majd jön az a néhány tízezer egykori devizahiteles, aki három éve élt a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével és most március végéig igényelte az elszámolást bankjánál.

Az érintettek köre ráadásul most tovább bővül: az MNB ugyanis lényegében kiterjesztette a folyamatot több tízezer olyan kölcsönre, amelyre eredetileg nem vonatkozott az elszámolás.

A pénzintézeteknek

nem kellett elszámolniuk – egyebek mellett – azokkal a kölcsönökkel, amelyeket 2010 novembere után vettek fel.

A törvény azonban lehetővé tette, hogy az MNB ezeket a megállapodásokat is megvizsgálja és bírósághoz forduljon, ha azt tapasztalja, hogy egy bank szabálytalanul emelt egyoldalúan kamatot, díjat vagy egyéb költséget.

Az MNB perre megy a vele dacoló 16 pénzintézettel
Az MNB perre megy a vele dacoló 16 pénzintézettel
M. Schmidt János / Archiv

A jegybank 210 pénzintézettől kért be adatot: 138 nyilatkozott úgy, hogy nem változtatott egyoldalúan a hitelszerződéseken, míg 56 intézmény önként vállalta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként elszámol ügyfeleivel. A fennmaradó 16 pénzintézettel szemben közérdekű keresetet nyújtott be az MNB, hogy bíróságon kényszerítse ki az elszámolást. Amennyiben a bíróság a jegybanknak ad majd igazat, akkor a következő pénzintézeteknek is el kell számolniuk a 2010 novembere után felvett hitelekkel: Aegon Hitel, Borsod Takarék, CIB Bank, CIB Lízing, Citibank, FHB Jelzálogbank, FHB Kereskedelmi Bank, Magyar Cetelem Bank, MKB-Euroleasing Autóhitel, MKB-Euroleasing Autólízing, OTP Bank, OTP Jelzálogbank, Örkényi Takarékszövetkezet, Sopron Bank, UCB Ingatlanhitel és Zalavölgye Takarékszövetkezet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.