Eltőzsdézik a norvég ’aranytartalékot’?
A Globális Állami Nyugdíjalap nevet viselő alap hozama Erna Solberg, a Konzervatív Párt vezetője miniszterelnök-jelöltjének értékelése szerint nem megfelelő. Az idei első három hónapban produkált 5,4 százalékos évesített hozamból a részvények 8,3 százalékkal, az államkötvények 1,1 százalékkal vették ki részüket, míg az ingatlanbefektetéseken ezúttal 0,3 százalékot veszítettek a norvégok.
Minden évben az alap négy százalékát használhatja fel a költségvetés, de az emelkedő befizetések és hozamok miatt az összeg nominálisan így is évről évre nő. A szeptember eleji parlamenti választások esélyesének tartott Solberg egy lapinterjúban úgy vélte, hogy az 1996-os létrehozása óta változatlan formában működő alap felszabdalásával és a vagyonkezelők megversenyeztetésével sokkal jobb eredményt lehetne elérni, gyorsabban nőne az olaj utáni világra félretett biztonsági tartalék. A versenyben bízó konzervatívok ezért meg fogják vizsgálni a terv életrevalóságát és kivitelezhetőségét.
A közvéleménykutatások szerint erre jó esélyük is van, hiszen egy hónappal a voksolás előtt a konzervatív pártok szövetsége 41 százalékon áll, miközben a jelenlegi munkáspárti miniszterelnök, Jens Stoltenberg támogatottsága csupán 29,2 százalékos. Erna Solberg aláhúzta: nem rövid távú profitszerzésben érdekeltek, hanem hosszú távon, kockázatmentesen szeretnék tovább növelni az „aranytartalékot”.
Hogy ezt mit is jelent, azt nem részletezte, az viszont kétségtelen, hogy Európa legnagyobb befektetési alapját már így sem a szuperkonzervatív portfolió-összetétel jellemzi, hiszen a pénz 60 százaléka van részvényekben, a kötvények részaránya 35, az ingatlanoké 5 százalékos. Az arányokat a kormány határozza meg.
Az alap, amely tavaly fennállásának második legjobb évét zárta, már eddig is a világ legdinamikusabban fejlődő piacain fialtatta pénzét, s az utóbbi időben „felfedezte” a feltörekvő országokat, és ebbe az irányba csoportosította át befektetéseit. Az alap befektetési politikáját az egyre nagyobb kockázatvállalás jellemzi. A részvényvásárlást 1998-ban, a feltörekvő piaci befektetéseket 2000-ben, az ingatlanpiaci bevásárlásokat pedig 2011-ben engedélyezte számára a kormány - emlékeztet a Bloomberg.
A lényeg, hogy a költségvetés által előírt 4 százalékos hozamot minden évben kitermelje. Ez egyre nehezebb feladatnak látszik, mert az alapkamatok világszerte padlón vannak, a részvénypiacok pedig még nem érték el 2007-es, tehát a válság előtti szintjüket.
A vagyonalapot a szénhidrogéneken lévő adóterhek mellett a 67 százalékban állami tulajdonú energiaóriás, a Statoil osztaléka hizlalja. A pénzt azonban csak külföldön fektetik be, ezzel elkerülendő a norvég infláció elszabadulását. Hogy az idén háromszázalékos gazdasági növekedést elérő Norvégia számára lenne hasznos a jól működő vagyonalap szétbombázása, azt legfeljebb a konzervatívok tudták, de a bevételi forrásait maguk csökkentenék azzal, hogy csupán 51 százalékot tartanának meg a Statoil részvénypakettből.
A konzervatívok adócsökkentéssel, infrastruktúrafejlesztésekkel, az oktatás és a kutatás-fejlesztés jobb finanszírozásával kampányolnak - ehhez kellhet a pénz. Ezzel szemben Stoltenberg kétségbe vonja az amúgy is nagyvonalú norvég jóléti rendszer további bővítését - az aranytojást tojó tyúk levágásáról pedig hallani sem akar. Ez lehet a veszte.
